Több biztosító Szlovákiában: visszacsinálják?

Vizitdíj, kórházi napidíj. Ismerős?

Bevezették ezért a receptdíjat és a vizitdíjat, illetve a kórházi napidíjat. A vények kiváltása és az orvosi vizsgálatok 20 koronába (kb. 150 forint) kerültek, a kórházi tartózkodás díja naponként 50 korona (kb. 400 forint) volt, de ezt csak 21 napig kellett fizetni (Magyarországon is hasonló a napidíj rendszere). Kilométerenként 2 koronás díjat számítottak fel a betegszállításért (nem sürgősségi esetekben), és a gyógyfürdőben napi 50-250 korona (kb. 400-2000 forint) díjat írtak elő.

Az intézkedések hatására jelentősen visszaesett, csökkent a körzeti orvosok és az ügyeletek terhelése (az indokolatlanul, kényelmi okokból igénybe vett ügyeleti ellátásért 60 korona díjat kellett fizetni) és a gyógyszerfogyasztás.

A reform számos más újdonságot hozott. Megjelentették az orvosok és a kórházak minőségi ranglistáját, létrehozták a betegek jogain őrködő és a kórházakat szankcionáló Egészségügyi Felügyeleti Hivatalt (hasonló a nálunk 2007 januárjától működő Egészségbiztosítási Felügyelethez).

Hasonlóságok és különbségek a szlovák és a magyar egészségügyi reform között Szlovákia Magyarország Kötelező biztosítás + + Vizitdíj Visszavonták (20 korona kb 150 Ft) 300 Ft Kórházi napidíj Visszavonták (50 korona kb 400 Ft) 300 Ft Indokolatlan ügyelet igénybevétele 60 SKK (450 Ft) 1000 Ft Betegszállítás díja 2 SKK/km - Receptdíj Visszavonták (400 Ft) - Gyógyszerárverseny + + Kórházak minőségi listája + ígérik Biztosításfelügyelet + + Magánbiztosítók 4 várhatóan 8-10 pénztár 49 százalékos magántulajdonnal* Állami biztosító 2 várhatóan 8-10 állami többségű pénztár* * A többpénztáras rendszer bevezetése utáni helyzet 2008-2009-től

A kórházak és biztosítók hatalmas tartozásait az állami tulajdonú Veriteµ Rt. vette át, amely elengedte a büntetőkamatokat, és csak a törzstartozást követelte kellett kifizetni. 2005 végén az egészségbiztosítóknak gyakorlatilag nem volt tartozásuk, az egyetemi kórházak kétmilliárd, a kisebb kórházak 2,3 milliárd korona tartozással rendelkeztek.

A 2004 októberében jóváhagyott reformtörvények alapján mindenkinek kötelező kiegészítő biztosítást is kötnie. Az egészségbiztosítókat törvényben kötelezték, hogy részvénytársasággá alakuljanak. Ez szigorú gazdálkodásra sarkallta őket, a csőd elkerülésére. Meg is lett az eredménye.

Nincs igazi verseny

Amikor az állami kézben lévő állami biztosító is a valós piaci lehetőségek és feltételek mellett szeretett volna szerződést kötni az orvosokkal, a Szlovák Orvosi Kamara élesen tiltakozott. Mivel nem kaptak elég fejpénzt a betegek kezelése után, az orvosok azzal fenyegetőztek, hogy a betegekkel fizettetik meg a hiányzó összeget.

A piaci feltételek bevezetésének hatása lett az is, hogy a rosszul gazdálkodó kórházak ellen végrehajtási eljárások indultak. A közvélemény-kutatások szerint a kórházakban csökkent a hálapénzforgalom, és a kórházak is abba az irányba fordultak, hogy legális csatornákon nyújtsanak jobb szolgáltatásokat a betegeknek.

Árversenyt hirdettek a gyógyszergyártóknak az azonos hatóanyagú készítmények körében, így sikerült lejjebb nyomni az árakat és az egészségbiztosítók kiadásait. Nagy ütemben fejlesztették a mentőszolgálatot, a minisztérium 2005-ben pályázatot hirdetett a mentőállomások üzemeltetésére. A mentőállomások száma 91-ről 259-re nőtt.

A gyakorlatban nagyon sok feszültséget hozott a reform. Az egészségügyi dolgozók és az orvosok hiába várták béreik rendezését, emiatt sztrájkok sora indult. Nem indult be igazi szolgáltatói és biztosítói verseny, és nem lett gazdaságilag stabil a rendszer, főként az állami adósságkonszolidáció csökkentette a hiányt. A kórházak a gazdálkodás problémáit anyagi megszorításokkal, a bérek csökkentésével igyekeztek megoldani, ami komoly konfliktusokhoz vezetett.

Komoly feszültségeket szült a kórházak gazdasági társasággá alakítása. Ezt végül a Dzurinda-kormány maga állította le egyik utolsó intézkedésével. Ezen persze sok kórház bukott, előzetesen ugyanis több millió koronát költött az átalakuláshoz szükséges auditra.

Törvény tiltja a hasznot

A 2006-os kampány egyik fő témája már az egészségügy helyzete volt. A később kormányra került Robert Fico élesen támadta a magánbiztosítókat. Azt hangoztatta, hogy megengedhetetlen, hogy miközben az egészségügyirendszer korántsem működik jól, a biztosítottak pénzének egy részéből a magánbiztosítók hasznot képezzenek. 2006-ban a biztosítók összesített haszna 1,2 milliárd korona (kb. 9 milliárd forint) volt.

Fico kormánya 2006 szeptemberében megszűntette a 20 koronás vizitdíjat és a kórházi ágyhasználati díjat, emellett leállt a kórházak részvénytársasággá alakítása, illetve privatizálása is.

A szlovák parlament idén október 25-én elfogadta az egészségbiztosítókról szóló törvényt, amely arra kötelezi a biztosítókat, hogy nyereségüket az orvosi ellátásra fordítsák. Előírják a biztosítóknak azt is, hogy a működési költségre az addigi 4 százalék helyett csak 3,5 százalékot fordíthatnak, aki pedig ki akar vonulni a piacról, annak ingyen kell átadnia ügyfélkörét.

Visszaállamosítás?

A biztosítók azonnal kilátásba helyezték, hogy tulajdonosi jogaik védelmében nemzetközi bírósághoz fordulnak. Jogászok szerint a külföldi tulajdonú biztosítók jó eséllyel vágnak neki a több tízmilliárd koronás kártérítési pereknek. A Dovera már a törvény elfogadása után bejelentette, hogy a 15 milliárd koronás (113 milliárd forintos) kártérítési pert kezdeményez a kormány ellen.

A 2006-os kormányváltás óta több kísérlet történt az emberek állami rendszerbe való visszaterelésére. 2006 decemberében például az egészségügyi miniszter azt javasolta, hogy az állami biztosítottak (hárommillió ember) csak az állami biztosítók ügyfelei lehessenek, de a javaslatot nem fogadták el.

2007-ben Ivan Valentovic szlovák egészségügyi miniszter, aki mellesleg az egyik állami biztosító vezetői székéből lépett a tárca élére, azt javasolta, hogy az eddigi két közszolgálati és négy magánbiztosító helyett egy államit hozzanak létre. Ezt azonban maga Robert Fico sem akarta. A hírek szerint így ugyanis 30 milliárd koronás (215 milliárd forint) kártérítést kellett volna fizessen a költségvetés a magántársaságoknak.

Október végén Miroslav Číz a parlament alelnöke azt fejtegette, hogy az állam a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek nyereségét is korlátozni fogja, mert szerinte a „világon nincs olyan egészségügyi rendszer, amely lehetővé tenné, hogy a kötelező egészségügyi biztosításból valaki nyereséget termeljen”.

Van, aki védi a reformot

A rendszer visszacsinálásának kérdésében a szlovák társadalom igencsak megosztott. Egy szeptemberi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a szlovákok 52 százaléka nem ért egyet a több-biztosítós rendszer lebontásával.

A szlovák Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) negyven nap alatt százötvenezer támogató aláírást gyűjtött össze a több-biztosítós egészségügyi rendszer megőrzése érdekében. Magyarországról nézve talán meglepő, de a reformot a szlovák orvosok egyik szervezete is védelmébe vette. 2007 júliusában a szlovák szakorvosi szövetség azt az állásfoglalást tette közzé, hogy a több-biztosítós egészségügyi rendszer eltörlése a demokrácia végét jelenti Szlovákiában.

A szlovák orvosok egy része 2006-ban nyíltan fellépett a vizit- és ágydíjak megszüntetése ellen is, mivel ez számukra közvetlenül is bevételkiesését okoz, és nehezményezik, hogy a kormány nem közölte, mivel ellentételezi kieső bevételüket.

A Fico-kormány közben olyan lépésre kényszerül, amely Magyarországon 2007 elején óriási feszültségeket keltett. A szlovák egészségügyi minisztérium javaslata szerint meg kell szüntetni hatezer kihasználatlan kórházi ágyat, és az állami biztosító csak 34 kiemelt kórházzal kötne szerződést.