Sólyom: Magyarországon nem kérdőjelezik meg Trianont

Szombaton több vitás kérdést is megbeszélt Sólyom László magyar és Ivan Gasparovic szlovák államfő. A két államfő eredetileg egy órán át tárgyalt volna a dél-szlovákiai Érsekújváron, a találkozó azonban körülbelül kétórásra bővült, amelyet egy hosszú sajtótájékoztató követett. A kétoldalú megbeszélés után Sólyom László tárgyalt a Magyar Koalíció Pártjának képviselőivel is.

Egy szlovákiai kisebbségvédelmi törvény megalkotásának kezdeményezésre kérte a szlovák államfőt Sólyom László szombaton Érsekújváron a két köztársasági elnök találkozója utáni sajtóértekezleten.

"Kértem elnök urat, hogy kezdeményezze a parlamentnél egy kisebbségi törvény megalkotását. Ez az itteni magyarságnak régi kívánsága" - mondta Sólyom László a tárgyalás után. A törvény tisztázhatná a kisebbségek státuszát, egységesen szabályozhatná a lehetőségeiket - tette hozzá.

Sólyom László azt is kérte, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv mielőbbi megvalósítását és támogassák a kisebbségek kapcsolattartását az anyaország civil- és állami szervezeteivel.

A magyar államfő emellett megfontolásra ajánlotta a kisebbségi ombudsman intézményének bevezetését. Egy külön biztos nagyobb súlyt adhat a kérdéseknek - érvelt Sólyom László. Ivan Gasparovic szerint nincs szükség a kisebbségi ombudsmanra, de ennek ellenére még lehet beszélni a kérdésről. "A szlovák államfőnek nincs olyan jogköre, amely lehetővé tenné, hogy törvényeket kezdeményezzen a parlamentben" - reagált a kisebbségi törvény kérdésére a szlovák államfő.

Ivan Gasparovic az MTI kérdésére kiemelte: egyet ért azzal, hogy a kisebbségi tankönyvekben kétnyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Csak néhány település neve kétséges, azoké, amelyeknek a nevét a XIX. században magyarosították - tette hozzá. Ugyanakkor kiemelte: a szlovákiai magyar tankönyvek ellen politikai szempontból lehettek kifogások, de jogi szempontból a kifogásolt tankönyvek rendben voltak.

Arra a kérdésre, hogy aláírja-e a szerdán a parlament által elfogadott jogszabályt, Ivan Gasparovic azt mondta: még nem kapta meg a dokumentumot, így nem is olvasta azt. Sólyom László szerint "legfőbb ideje" volt elfogadni ezt a törvényt. "Azzal, hogy ezt a törvényt meghozták semmilyen kegyet nem gyakoroltak, egy korábbi normális állapotot állítottak helyre" - hangsúlyozta a magyar államfő. Hozzátéve: arra kérte szlovák partnerét, hogy minél előbb írja alá a törvényt.

A két elnök a találkozójuk után elítélte a szélsőségeseket a határ mindkét oldalán. Sólyom László ugyanakkor elmondta: fel kell tárni, hogy ezek a megmozdulások honnan jönnek, azaz vajon egyes marginális csoportoktól, vagy egy politikai körből eredeznek-e. Sólyom leszögezte: nincsenek szlovákellenes érzelmek Magyarországon, sem az itteni szlovák kisebbség, sem a Szlovák Köztársaság ellen. Gasparovic ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a szélsőséges elemek a múltat idézik, s Szlovákia jogszabállyal bünteti a szélsőséges megnyilvánulásokat.

Kérdésre válaszolva Sólyom László kiemelte: Magyarországon nem kérdőjelezik meg a trianoni szerződés érvényességét, ezért nem érti, miért lenne szükség a magyar álláspont újabb hivatalos megerősítésére. A magyar-szlovák alapszerződésben benne van, hogy a két állam elismeri a mai országhatárokat és nincs területi követelése egymással szemben. Egy Trianont megerősítő magyar nyilatkozat szükségességét Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel a héten az MTI-nek adott interjújában.

Ivan Gasparovic szerint a jövő szempontjából alapvető követelmény, hogy gyakrabban találkozzanak. Sólyom László meghívását elfogadja, de csak a szlovákiai elnökválasztás után kerítene rá sort - tette hozzá, azt követően, hogy a magyar elnök megerősítette korábbi meghívását.

Sólyom László magyar újságíróknak azt is hangsúlyozta, aggasztó, hogy miniszterelnöki tárgyalás után folytatódtak a magyarság elleni kirohanások, aggasztó az a stílus, ahogyan elutasították Gyurcsány Ferenc hat pontos javaslatát. Ennek ellenére még mindig jobb találkozni egymással, mint az, ha nem beszélne egymással a magyar és a szlovák fél - tette hozzá.

Először egymás között kell tisztázni a félreértéseket, csak a jogi panaszokat lehet adott esetben nemzetközi fórumok elé vinni - húzta alá konkrét példát nem említve.

A héten a Fidesz szakpolitikusa, Németh Zsolt vetette fel, hogy a kétoldalú egyeztetés mellett nemzetközi szintre kell vinni a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdéseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!