Diplomáciai botránnyal fenyeget Kostunica
Ahogy közeleg a Koszovó státusára tett nemzetközi javaslat nyilvánosságra kerülésének ideje, úgy durvulnak a vezető szerb politikusok nyilatkozatai. Martti Ahtisaari nemzetközi megbízott várhatóan február 1-én hozza nyilvánosságra jelentését, amiben, ha kimondva nem is, de gyakorlatilag az 1999 óta nemzetközi irányítású tartomány korlátozott függetlenségét fogja javasolni. (A témáról hamarosan nagyobb elemzést olvashat az Indexen, a történelmi háttérről pedig Kétszázezer szerb vághat neki a Vajdaságnak című írásunkban olvashat.)
Vojislav Kostunica, aki a hétvégi választások után már csak korlátozott jogkörű, ügyvezető miniszterelnöke az országnak, szerdán azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatot minden olyan országgal, ami elismeri Koszovó függetlenségét. Kostunica pártja, a DSS csak harmadik helyen végzett a választásokon, de mivel a győztes Szerb Radikális Pártot az Európa-párti erők kizárnák a kormányból, megkerülhetetlen.
Ugyanakkor Koszovóval kapcsolatos álláspontjukat osztja a legerősebb Európa-párti – más szóhasználattal demokratikus – párt, Boris Tadic elnök Demokrata Pártja is. Kostunica még tavaly alkotmánymódosítást vitt véghez, mely szerint Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része. Az alkotmány azt is tiltja, hogy a szerb kormány aláírjon bármilyen egyezményt, ami Koszovó elszakadásához vezethet.
A szerb parlament pártjai közül egyedül a Liberális Demokrata Párt fogadja el Koszovó függetlenedését, ami egyébként a realitás. Hiszen a tartomány albán lakói gyakorlatilag 1988 óta a mindenkori szerb hatalomtól függetlenül intézik ügyeiket, a NATO 1999-es beavatkozása óta pedig Koszovó de facto kiszakadt Szerbiából.