Szenzációs győzelmet arattak a szerb demokraták

Több szerbiai forrás szerint is nem várt, nagy arányú győzelmet aratott Boris Tadic választási koalíciója, Az Európai Szerbiáért. CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) adatai szerint: a Demokrata Pártra és szövetségeseire 39 százalék, a radikális pártra 28,6 százalék szavazott.

Az első hivatalos végeredmény is megerősíti az előrejelzést. E szerint Boris Tadic elnök uniópárti Demokrata Pártja vezet a vasárnapi szerbiai előre hozott parlamenti választásokon.

A szavazóhelyiségek 33,91 százalékában leadott szavazatok feldolgozása után a Tadic pártja vezette Európai Szerbiáért pártszövetség a szavazatok 36,69 százalékát kapta - közölte hétfőre virradóra a Köztársasági Választási Bizottság (RIK). Tomislav Nikolic nacionalista Szerb Radikális Pártja (SRS) a szavazatok 28,57 százalékát, Vojislav Kostunica leköszönő kormányfő Szerbia Demokrata Pártja és szövetségese, az Új Szerbia Pártja pedig a szavazatok 13,54 százalékát kapta.

A Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök nevével fémjelzett, ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt szavazatainak aránya 9,14 százalék, a nyugat-barát Liberális Demokrata Párté 4,64 százalék, a Magyar Koalícióé pedig 1,24 százalék. A RIK szerint a részvételi arány 62,48 százalék volt.

A várakozással ellentétben – sorsdöntő választás, amelyen eldőlhet, hogy Szerbia az európai integrációt vagy a magába zárkózást választja – a részvétel viszonylag alacsony volt.

Az országos választáson az említett két pártnak volt esélye a győzelemre: a Borisz Tadics köztársasági elnök vezette demokratáknak és Tomiszlav Nikolics radikális pártjának. Automatikus kormányalakításra azonban a győztesnek nincs esélye.

Itt olvashatja el elemzésünket az előrehozott parlamenti választás kampányáról és esélyeiről>>>

A Szerbiai Demokrata Párt-Új Szerbia koalícióját vezető Vojiszlav Kostunica most úgy tűnik, rossz lóra tett: a függetlenségét kikiáltó Koszovó miatt szakított a szerinte az EU-nak indokolatlanul engedményeket tevő Borisz Tadics demokratáival, és az egykori autonóm tartománnyal kapcsolatos egységes álláspont hiányával magyarázva mondott le miniszterelnöki posztjáról, és kényszerítette ki az előrehozott választásokat.

A szakításnak voltak jelei: Kostunica a január végi-február eleji köztársasági elnökválasztás előtt nem szólította fel híveit, hogy addigi szövetségesét, Borisz Tadicsot támogassák Nikoliccsal szemben, majd az elnökválasztás után látványosan nem gratulált a régi-új elnöknek. Azóta Koszovó függetlenségének el nem fogadásával kampányol, és ideológiailag egyre közelebb került a radikálisokhoz.

A nagy demokrata győzelem miatt velük összefogva sem lenne többsége a Skupstinában - erre kevesen számítottak a választások előtt. Elviekben nem kizárt egy többséggel rendelkező radikális-Kostunica-párti-szocialista-összefogás sem - Nikolics, a radikálisok elnöke célzott is erre a választások utáni nyilatkozatában -, a kormányalakításra felkérést adó köztársasági elnök egyben a demokraták elnöke is, így kizárt, hogy esélyt adjon egy ilyen formációnak.

Nézze meg képeinket!

A demokrata koalíció győzelme után nem kizárt, hogy Kostunicával kibékülve kormányoznak tovább. Igaz, erre van a legkisebb esély. Többséget szerezhetnek most már úgy is, ha Szerbia leginkább európai pártjával, a Csedomir Jovanovics, egykori Milosevics-ellenes diákvezér pártjával, a liberális demokratákkal fognak össze, a néhai Milosevics szocialistái pedig akár kívülről, akár belülről támogatják a kormányt. (Az más kérdés, hogy Jovanovics, akinek Tadics sem túl európai, miként tudna együttműködni a szocialistákkal - és Tadiccsal.) A hét nemzetiségi mandátummal és a liberálisok támogatásával sem szerezhetnek többséget a demokraták, mivel a 126 fős többséghez ebben az esetben három mandátum hiányzik.

Egy biztos: amikor vasárnap késő este meglesznek az előzetes eredmények, még nem lehet tudni, milyen koalíció is vezeti majd Szerbiát, sőt, amikor a választási bizottság legkésőbb május 15-én kihirdeti a végeredményt, még akkor sem. Hosszas koalíciós tárgyalásokra kell felkészülni, mindenestre pikáns, hogy Borisz Tadics, a demokrata koalíció listavezetője maga a köztársasági elnök, akinek így az átlagosnál nagyobb lehetősége lesz lavírozni.

A törvények szeptember 15-ig adnak lehetőséget arra, hogy megalakuljon az új kormány. Nem lenne meglepő, ha ezt az időt kihasználnák a pártok, de még a patthelyzet sem kizárt.

A most először egységes listán induló magyar pártok legalább hét parlamenti hely megszerzésében bíztak. A főpróba, az év eleji köztársaságielnök-választás mindenestre jól sikerült, Pásztor István, a magyar koalíció vezetője várakozásokat felülmúlva 93 ezer szavazatot kapott. Most hetvenezer szavazat jött össze, ami 4 mandátumra elég.

Belgrád Koszovóban a szerbiai parlamenti és helyhatósági választást is megszervezte, jelentette az MTI. Az előbbi legális, mivel a koszovói szerbek kettős állampolgárok, így szavazhatnak. Az utóbbit, vagyis a helyi választást viszont nem ismete el a koszovói ENSZ-közigazgatás. Szerb megítélés szerint az UNMIK volt az, aki szabályt sértett, amikor zöld utat biztosított a múlt év őszén megtartott, s a szerbek által bojkottált koszovói parlamenti és helyhatósági választásoknak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!