Belgrád tiltakozott az ENSZ-nél és a NATO-nál a koszovói biztonsági erõk megalakítása miatt. Borisz Tadics elnök levelet küldött a két nemzetközi szervezet fõtitkárához. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter közben bejelentette, hogy a fejleménnyel kapcsolatban tárgyalásokat kezdeményez nemcsak a világszervezetben, hanem a NATO-val is, amely szerinte az új koszovói fegyveres formációt életre hívta.
A katonai szövetségben egyébként azt állítják, hogy a Koszovói Biztonsági Erõ nem hadsereg, hanem egy olyan könnyûfegyverzettel ellátott formáció, amelyet "válságos civil helyzetekben" fognak bevetni. A NATO képviselõje a Beta belgrádi hírügynökségnek kijelentette: nem foglalkozik Belgrádnak azzal az álláspontjával, hogy Koszovói Biztonsági Erõ "illegális paramilitáris alakulat", és létrehozása miatt Belgrád tiltakozással fordul az ENSZ-hez.
A brüsszeli forrás emlékeztet, hogy ezek az erõk a pristinai parlament és a minisztérium civil, demokratikus ellenõrzése alatt mûködnek majd. Kiképzésüket a KFOR végzi a NATO-szabványok szerint. Rendõri feladatokat nem fognak ellátni.
Az Európai Unióból közben tudatták, hogy a biztonsági erõk létrehozásához az EU-nak nincsen köze, ez az ENSZ és a NATO ügye. Az EU öt tagországa el sem ismerte Koszovó függetlenségét.
A KFOR közleménye szerint Koszovóban megkezdték a biztonsági erõk még hiányzó háromszáz tagjának a toborzását. A fegyveres alakulatnak összesen 2500 katonája és 800 tartalékosa lesz.