|
| Nincs több remény
|
Brit és norvég szakemberek a sikeres akciót megelőzően egy, a Kurszkkal azonos típusú, kikötőben állomásozó tengeralattjárón több sikeres próbát hajtottak végre, így tökéletesítve a zsilipnyitás forgatókönyvét. A sajtófőnök szerint a zsilipkamrában senkit sem találtak.
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton a Kurszk atom-tengeralattjáró balesetét vizsgáló kormánybizottság nyilvánosságra hozta a katasztrófa okainak pontosított verzióját. A bizottság következtetései alapján a tengeralattjáró 16-18 méter mélységben tartózkodott, amikor váratlanul "nagy erejű dinamikus lökés érte".
|
Kurszk-katasztrófa - sajtóvisszhang
| | |
Mivel nagy vízkiszorítású hajók jelenléte a gyakorlat térségében gyakorlatilag kizárt, a katonák úgy vélik, hogy "víz alatti objektummal" történt az ütközés - közölte murmanszki sajtótájékoztatóján Ilja Klebanov miniszterelnök-helyettes, a kormánybizottság vezetője. A gyakorlat körzetében levő három orosz tengeralattjárót már megvizsgálták, keresve rajtuk az esetleges ütközés nyomait, de ilyeneket nem találtak.
A legjelentősebb európai lapok kommentárjai szerint az orosz vezetés elégtelenre vizsgázott demokráciából, amikor a régi pártállami rutint alkalmazva eltitkolni igyekezett a katasztrófa részleteit.
A Telegraaf című holland konzervatív lap hétfői kommentárja szerint a tények elkendőzése fontosabb volt az orosz vezetőknek, mint a Kurszk tengeralattjáró legénységének megmentése, s ez arról tanúskodik, hogy Oroszország politikai rendszere a demokrácia bevezetése ellenére még mindig elmaradott. Ha a Kurszk szerencsétlensége arra készteti az oroszokat és vezetőiket, hogy elgondolkozzanak a demokráciáról és annak intézményeiről, akkor legalább nem volt hiábavaló a katasztrófa áldozatainak veszte - tette hozzá a holland hírmagyarázó.
A svájci Berner Zeitung részvétlenséggel vádolja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Szemére veti, hogy sokáig habozott visszatérni Moszkvába, és el sem ment a szerencsétlenség helyszínéhez közeli Murmanszkba. A hírmagyarázó szerint az orosz elnök viselkedése azt jelzi: Putyin nem érti, milyen felelőséggel tartozik egy demokratikusan megválasztott vezető állama minden polgáráért.
A Le Figaro konzervatív francia lap azt fejtegeti kommentárjában, hogy míg a csernobili reaktorkatasztrófa a szovjet birodalom gazdasági összeomlását jelképezte, a Kurszk szerencsétlensége az orosz katonai gépezet csődjének jelképévé válhat.
A Corriere della Sera olasz lap azt emeli ki, hogy az információs forradalom korában Moszkva nem tudja olyanképpen takargatni szégyenfoltjait, amint a szovjet kommunista rendszer tette. A televíziók tudósításai leleplezték az orosz vezetőség tehetetlenségét és részvétlenségét, az egész világ megtudhatta, hogy Moszkva nem kért azonnal külső segítséget, noha látta, hogy nincs elegendő eszköze a tengeralattjáró legénységének megmentésére - írta az olasz újság munkatársa.
FORRÁS:MTI |
|
 |
Katonai adatok szerint azonban a Barents-tengeren néhány NATO-tengeralattjáró is tartózkodott, amelyek figyelték a gyakorlat menetét. A feltételezett összeütközés eredményeként a Kurszk atom-tengeralattjáró orr-részén repedés keletkezett és a hajó gyorsan elsüllyedt. Szakemberek értékelése szerint ez kb. 2 perc alatt következett be. Ezt követően a tengerfenékkel való ütközéskor fölrobbantak az orr-rekeszben levő torpedók. Feltételezik, hogy 3-4 torpedó robbanhatott, ami 2 tonna trotil robbanóerejével egyenlő.
Korábban, augusztus 19-én moszkvai idő szerint 17:00-kor Mihail Mocak altengernagy, az északi flotta törzsparancsnoka az RTR tévé élő adásában hivatalos bejelentést tett a Kurszk atom-tengeralattjáró balesetével kapcsolatban. Az eseményt a tengeralattjáró-flotta történetében a legkomolyabb balesetnek nevezte. A törzsparancsnok megerősítette, hogy a hajó orr-rekeszei erősen megrongálódtak, és minden valószínűség szerint az ott levő személyzet életét vesztette. Ezen kívül a taton levő rekeszek dehermetizálódtak, azokban túlnyomás alakulhatott ki és víz is beszivároghatott, ami feltehetően az ott levő emberek halálához vezetett. "Minden valószínűség szerint meg kell állapítanunk, hogy a legrosszabbakra számíthatunk" - jelentette ki Mocak.
A Kurszk atom-tengeralattjáró mentőakciók utáni felszínre emelésére vonatkozó tervet két hét múlva vizsgálják meg - közölte szombaton, 19-én tartott sajtótájékoztatóján az újságírókkal Ilja Klebanov, a kormánybizottság vezetője. Az erre vonatkozó javaslatok kidolgozását a legnagyobb oroszországi tervezőirodák kapták feladatul. Klebanov szerint a művelet rendkívül bonyolult és ehhez - önmagában véve - egyetlen országban sincsenek meg a szükséges emelőeszközök. Éppen ezért valószínű, hogy Oroszország több más országgal működik majd együtt. Konkrét országokat a miniszterelnök-helyettes nem nevezett meg.
|
| Nem vetik be a mini-tengeralattjárót
|
A sajtótájékoztatón jelenlevő Mihail Mocak altengernagy közölte, hogy az északi flottánál már folynak az előkészületek arra, hogy hat ponton segítségével a tengeralattjáró orr-részét a tengerfenéktől elszakítsák. Azonban ezek mennyisége és emelőereje nem lesz elegendő a teljes kiemeléshez. A kidolgozás alatt levő tervben, éppen ezért, azt akarják elérni, hogy a megemelt tengeralattjárót sekélyebb vízre vontassák, és majd ott hajtsák végre a felszínre emelést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
