Nem vasból van a schengeni függöny

Rejtő Jenő valahogy benne van a levegőben Szabadkán. Először a sétáló utca könyvesboltjában ajánlják Az elveszett légiót, majd amikor hétfőn betoppanunk egy klubba, a törzsvendégek éppen Rejtő művészetéről vitatkoznak. Igazi irodalom-e vagy sem, ez itt a kérdés.

Schengen, na ez az, ami hidegen hagyja őket. "Ha nem kellek a magyaroknak, akkor minek menjek oda?" – kérdezi egy idősebb mesterember a 2004. december 5-i népszavazásra utalva. Egy fiatalabb férfi is úgy gondolja, hogy a szigorításról egyértelműen a magyarok tehetnek, de már régen volt magyarban, és nem is készül odamenni. Elég neki a tévén látni azt a kuplerájt, ami odaát van.

A szabadkai magyar főkonzulátuson hosszú sor kígyózik az utcán, a tömeget és az épületet rendőr tartja szemmel. Már tíz napja túlóráznak a hivatal munkatársai, a megszokott időben, délután 3-kor esély sincs bezárni a konzulátust a sorban állók előtt, de elküldeni senkit sem akarnak, így is éppen elég stresszes némelyik ügyintézés. Amikor az információs pultnál a vezető konzult keressük, körbevesznek minket az ügyfelek. "Azért minket is megkérdezhetnének!" – mondják.

Elutasított kérelmeiket mutatják, többnyire szociális okokból dobták vissza igénylésüket, de ez még nem Schengen következménye. A sor viszont igen, rengetegen gondolják úgy, hogy érdemes még az utolsó pillanatban a régi vízumot megszerezni. A papírok beadására utoljára szerdán volt lehetőség, december 21-től, a schengeni csatlakozással már csak az új vízumkérelmeket veszik át. Január elsejétől pedig életbe lép az Európai Unió és Szerbia közötti vízumkönnyítési megállapodás.

Hogy ez mennyiben könnyítés, arról megoszlanak a vélemények. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, reménybeli szerb köztársaságielnök-jelölt szerint Magyarország schengeni övezetbeli csatlakozásával egyértelmű, hogy Szerbia a schengeni feketelistán van, és nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy már nemcsak Németországba vagy Ausztriába kell vízum, hanem Magyarországra is. "Sokan, félretájékoztatásból vagy tudatlanságból, úgy élik meg a december 21-ével előálló helyzetet, hogy erről a Gyurcsány-kormány tehet".

"Tényleg van egyfajta félelem, több közvéleményformáló schengeni vasfüggönyről beszél, mintha még mindig tartana a hidegháború – mondta Tápi Lajos, a szabadkai magyar főkonzulátus vezető konzulja. – A hatvanas években évente egyszer vízummal utazhattam Jugoszláviába, akkor csodáltam és irigyeltem a jugoszláv piros útlevelet. Ehhez képest 35 euróért egy 5 éves schengeni vízum nem hasonlítható össze a rossz idők vízumkényszerével."

Tápi Lajos szerint az EU egy attraktív könnyítési csomaggal üzeni, hogy nemhogy korlátokat akar állítani, hanem egyenesen kaput nyit Szerbia előtt.

Mennyiben lesz könnyebb vízumhoz jutni január elsejétől?

1. Bürokrácia. Egyszerűbb lesz az utazás céljának igazolása, kevesebb lehetőség lesz az egyéni mérlegelésre akár a konzul, akár az ügyfél részéről, hiszen szinte minden szabályozva lesz. Alapvető dokumentumok tekintetében azonban nincs változás, ugyanúgy tudatni kell az utazás célját, vagy azt, hogy miből élnek majd Magyarországon.

A vízumkönnyítés a stabil egzisztenciájú embereknek lesz igazi könnyítés, a munkanélküliek, feketemunkából vagy a Szeged környéki boltokban való bevásárlásból élőknek még nehezebb lesz a helyzetük. Ahogy Tápi Lajos fogalmazott: "Szociális problémákat nem lehet konzuli eszközökkel kezelni".

2. Idő. A döntéshozatal harmincról tíz napra rövidül, több éves schengeni multivízumot kaphatnak azok, akik korábban egy vagy két EU-ország egyéves multivízumát kaphatták csak.

3. Pénz. A csatlakozással 35 euróba kerül majd a schengeni vízum, szemben a mostani ingyenessel. (Több régi EU-tag 60 eurót akart kérni a vízumért, a magyar diplomácia ennyit tudott kialkudni.) A lakosság egy része vízumdíjmentes lesz: például a nyugdíjasok, a hat év alatti gyerekek, a 14 év alatti gyerekek, akik a szülők útlevelébe vannak bejegyezve, a hivatalból utazók, az újságírók, a kamionsofőrök, a vonatvezetők, a kulturális-, sport- vagy humanitáriuscéllal utazók, a civilkapcsolatokban részt vevők, a testvértelepülési együttműködés miatt utazók, az egyházi személyiségek. (A magyar állam további 720 millió fordít jövőre az úgynevezett kapcsolattartási költségekre, vagyis a vízumok, vagy az azzal járó költségek egy részét megtérítik.)

A sok kedvezmény miatt bíztatja a magyar diplomácia a szerbiai polgárokat, hogy ne csak a továbbra is térítésmentes, de csak Magyarországra szóló nemzeti vízumot szerezzék be. A schengeni vízumot jó esetben öt évre is megkaphatják, és ezzel félévente 90 napot meg nem haladó ideig tartózkodhatnak az Európai Unióban.

Kevésbé köztudott, hogy az ingyenes nemzeti tartózkodási vízummal – ha van magyarországi tartózkodási engedélye – félévente 90 napot lehet eltölteni az Európai Unió teljes területén. És hogyan lehet ellenőrizni, hogy jogosultan tartózkodik-e valaki nemzeti vízummal, mondjuk, Hollandiában? Mivel nincs határ, ezért érdemes bejelentkezni a helyi hatóságnál, valamint sürgősségi betegellátást kötni, mert ha nincs, akkor idegenrendészeti eljárást indíthatnak. Mert ne legyenek kétségek: a szerb vagy ukrán rendszámú autókat fokozottan ellenőrzik majd a schengeni övezeten belül.

További terhet jelent majd, hogy betegbiztosítást kell kötni a beutazóknak, mivel hatályát veszti a jugoszláv időkben megkötött betegbiztosítási megállapodás Magyarország és Szerbia között. Ez napi 1-1,5 euró, ha valaki nem tudja bemutatni a szerződést egy rendőri igazoltatáskor, akkor szabálysértést követ el.

Ukrajna és Magyarország között a schengeni csatlakozással 20 eurós kishatárforgalmi igazolvánnyal utazhatnak a 35-50 kilométeres határsávban élők. Magyarországon sokan nem értették, hogy a vajdasági magyar politikai vezetők miért mondtak le erről a lehetőségéről. Pásztor István VMSZ-elnök szerint a rendelkezés megosztotta volna az ottani magyarságot, mivel közel 50 százalékuk nem esne a kedvezményezett területbe. (Kárpátalján a magyarok 90 százaléka beleesik.) Tápi Lajos konzul viszont sajnálja azt a 850-900 ezer szerb és 150-160 ezer magyart, akiket megfosztottak ettől a lehetőségtől. "Az észak-vajdaságban tízezrek vannak, akiknek életformájuk átugrani Magyarországra vásárolni, színházba vagy moziba" – mondta.

Az igazi könnyítés az lesz, ha egyszer Szerbia is elindul az integráció útján. Ehhez azonban le kell végre zárni a koszovói kérdést, el kellene fogni a háborús bűnök miatt körözött Ratko Mladicsot és Radovan Karadzsicsot, az EU által megkövetelt határellenőrzést kell bevezetni Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró (és leválása esetén Koszovó) felé. És a szerbiai útleveleket alkalmassá kellene tenni a gépi olvasásra, mivel jelenleg a határőrnek kell a számítógépébe pötyögnie a legfontosabb adatokat, így egy útlevél átvizsgálása majdnem egy percet vesz igénybe.

De a legfontosabb a szerb vezetés politikai akarata a határok légiesítésére. Ha az megvan, akkor a technikai feltételek 2-3 év alatt teljesíthetők, és megszűnhet a mostani vízumkényszer.