Európa bízik a szélben

Dánia energiaszükségletének 13-16 százalékát a szél fedezi, és itt találhatók a világ legnagyobb tengeri "szélfarmjai". Az ország 2030-ra egész szükségletének a felét akarja szélturbinákkal ellátni.

Az energiaipar szelesítésében élenjáró Dániában a napokban ülnek össze az Európai Unió szélügyi szakemberei. A konferencia tétje nem kicsi: az Európai Unió és az Egyesült Államok között gerjesztett némi feszültséget, hogy Amerika elzárkózik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló kiotói egyezmény ratifikálásától. Az európaiak ragaszkodnak az egyezményhez annak ellenére, hogy ők maguk sem ratifikálták még, sőt sokuk igen messze van attól, hogy a benne foglalt szigorú kötelezettségeknek megfeleljen.

Olcsó és tiszta

A szél egyike azoknak a tiszta és megújuló energiaforrásoknak, amelyek a környezetvédők reményei szerint helyettesíthetik a légszennyező hőerőműveket. Egyes adatok szerint a szélből kitermelhető összenergia világszerte meghaladná az emberiség szükségletének négyszeresét. A szél tiszta és ingyen van: csak az erőművek, turbinák megépítése járnagy költséggel, az üzemeltetés minimáűlis összegbe kerül. Az egyedüli gond az alacsony hatékonyság: egy jó szélturbina működési hatékonysága 30 százalék körüli - a gázturbina ennél jóval hatékonyabb energiatermelő.

Európa szereti a szelet

A legtöbb szélturbinagyártó európai; az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) adatai szerint az így megtermelt energia csaknem ötven százalékkal növekedett az elmúlt öt évben. Ma ötmillió európai energiaigényét fedezi a szél. Az ambíciózus elképzelések szerint az Európai Unió 2020-ra egész energiaszükségletének 10 százalékát a szélből fedezné. Az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint egyedül Németország több mint kétszer annyi szélenergiát termel, mint az Egyesült Államok.

Lassan versenyképes lesz

Az eljárás ma már viszonylag hatékony. Az elmúlt tíz évben felére csökkent a szélenergia ára, és Európában közel áll a versenyképességhez. A dán, német, és spanyol siker - ezek az országok járnak élen a szélenergia alkalmazásában - jórészt az állami által garantált fixáras rendszernek volt köszönhető. A kompenzációs rendszer jelenleg versenyjogi támadás alatt áll az EU-ban, és egyelőre nem tudni, milyen szabályozás születik a kérdésben. Az is lehet, hogy Brüsszel a tagállamok kezében hagyja a dolgot.

A magyar szél keveset fúj

Magyarországon egyelőre mindössze két szélturbina üzemel, de az érvényes energiapolitika kiemelten támogatná ezt az energiaforrást - tudatta az Indexszel Vass Zoltán, az Energia Klub szakértője. A Széchenyi-terv keretén belül ma is lehet - összesen 350 millió forint értékben - állami támogatásra pályázni, ha szélerőművet akarnánk építeni. Ugyan a szélviszonyok Magyarországon korántsem olyan jók, mint Dániában - egy nálunk épített erőmű megtérülési ideje kétszer annyi, 10 év, is lehet, mint a dánoknál -, de vannak olyan térségek, mint például a Kisalföld, ahol igen nagy hatékonysággal lehetne turbinákat működtetni. Hogy a végső szabályozás hogyan alakul a kérdésben, jórészt attól függ, hogy az Európai Unió milyen utat választ - mondta Vass.