Nacionalista győzelem a szerb elnökválasztáson

A szavazóhelyiségeket reggel hét órakor nyitották meg, majd este nyolc órakor zárták be. A választásokat megfigyelő civil szervezet, a CESID szerint Szerbiában rendben, komolyabb szabálytalanságok nélkül zajlott a szavazás. A Dél-Szerbiában élő albánok ezúttal is bojkottálták a választást. A köztársaság közel 6,5 millió szavazásra jogosult polgára tizenöt elnökjelölt közül választhatott. A választás egyik újdonsága, hogy most először szavazhattak a külföldön tartózkodók is. A teljes érdektelenség miatt Magyarországon nem volt voksolás.

Az ultranacionalista jelölt nyert

Igazolta a papírformát a vasárnap negyedszer tartott szerbiai elnökválasztás első fordulója: nem hivatalos végeredmények szerint Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese győzött, akinek két hét múlva az ugyancsak ellenzéki Demokrata Párt (DS) jelöltjével, Boris Tadiccsal kell megmérkőznie. A mostani eredményekből ítélve Tadicnak igen jó esélye van a győzelemre, s nyugati elemzők ugyanolyan forgatókönyvet várnak, mint amilyen a legutóbbi francia elnökválasztáson játszódott le. Szerbiában azonban némiképp más a helyzet: az állandó szavazásoktól és a demokraták folytonos egymás közti acsarkodásától megcsömörlött, sanyarú helyzetük javulását hiába váró polgároktól nagy aktivitás nem várható, bármennyire is a demokrata oldalnak szurkolnak.

A köztársasági választási bizottság (RIK) hivatalos adatai szerint a részvételi arány 45 százalékos volt - az alacsony részvétel az ultranacionalista jelöltnek kedvezett. A héten közzétett közvélemény-kutatások Nikolic 28-29 százalékos győzelmét jósolták 52 százalékot meghaladó részvétel mellett. A választásokat felügyelő belgrádi székhelyű civil szervezet, a CESID végleges eredményei szerint az ultranacionalista Nikolic a szavazatok 30,1 százalékával nyert, míg Tadic a voksok 27,3 százalékával második lett. Bogoljub Karic, a BK vállalatbirodalom elnöke a voksok 19,3 százalékával lett a harmadik, s a kormánykoalíció jelöltje, Dragan Marsicanin, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) alelnöke lecsúszott a negyedik helyre, mindössze 13,3 százalékot kapott.

Az eredmény kilátástalan helyzetbe sodorhatja a száz napos kormányt

Nikolic és Tadic továbbjutása, illetve Marsicanin kudarca kellemetlen, mi több, kilátástalan helyzetbe hozhatja a fennállásának századik napját nyugtázó kormányt. A választási eredmény egyfajta lesújtó minősítése a milosevici szocialisták külső támogatásával működő kisebbségi kabinet eddigi munkájának. A gondot igazából az jelenti, hogy két kormánypárt - a G17 Plus és a Szerb Megújhodási Mozgalom - is jelezte, hogy kilép a kabinetből Nikolic győzelme esetén. Ha viszont Tadicot választanák meg elnöknek, annak nem örülne DSS, mivel nem fűlik a foga ahhoz, hogy "társbérletben" éljen a vele rivális DS elnökével, s inkább hajlana az előre hozott választás kiírásához.

Kevés érdeklődő

Szerbiának 2002. végéig volt "rendes" köztársasági elnöke, a koszovói háborús bűntényekkel vádolt Milan Milutinovic személyében, aki nem sokkal mandátuma lejárta után önként feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Kevesebb mint két év leforgása alatt háromszor tartottak elnökválasztást, de mindegyik kudarcba fulladt, mivel a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. Ezúttal azonban ilyen félelmek nincsenek, mert a parlament februárban törölte a választójogi törvényből az ötven százalékos küszöbre vonatkozó cikkelyt. Az első nem hivatalos részeredmények már az urnák zárása után két órával, 22 óra körül várhatók.