Intelligens szike

Amerikai tudósok bejelentették, hogy kifejlesztettek egy olyan "intelligens" szikét, ami képes az éppen vágott szövetet elemezni, és meg tudja állapítani, hogy az rákos-e vagy sem. A találmány komolyan segítheti a sebészeket abban, hogy csak minimális egészséges szövetet távolítsanak el, miközben minden beteg részt kivágnak.

A szike nanotechnológiát használ az egyes sejtek leellenőrzéséhez. A sebészkésben a vágás mellől egy mikroszkopikus méretű szivattyú 100 ezer sejt/másodperc sebességgel átpumpálja a sejteket egy lézersugáron. Mivel a beteg sejtnek mások a kémiai jellemzői, ezért másképp is szűri meg a lézerfényt, mint az egészséges. Ezt az adatot a szike átküldi egy számítógépbe, ami azonnal megállapítja, az éppen vágott szövet rákos vagy egészséges-e.

Az új technikát egyelőre csak laboratóriumi körülmények között tesztelték, laborban tenyésztett sejteken. Valódi operációnál a szike újfajta sejtekkel is találkozhat, illetve egy sor zavaró tényezőt (vér, zsír- és izomsejtek) ki kell tudnia szűrni.

Lézerrel az agytumor ellen

Tavaly az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy olyan módszert, ami segítségével az agytumorral kezelt betegek túlélési esélye a kétszeresére nőhet. Egy hagyományos agyműtét után a betegek átlagosan 51 hetet élnek, az új viszont módszer 91 hetet ígér. Az eljárás során először gyógyszert fecskendeznek a betegbe, ami 30 óra alatt kiürül az egészséges sejtekből, de a beteg részekben ott marad. Ezek után lézerrel lövik a rákos sejteket, majd miután elhaltak, operációval távolítják el azokat. Hasonló technikát dolgoztak ki angol tudósok is. A betegbe itt is egy speciális anyagot fecskendeznek, ami felgyűlik az agyban. Ezek után alacsony energiájú neutronsugárral lövik a területet, ahol speciális tumorgyilkos szemcsék keletkeznek.

Garth Cruickshank, a birminghami Queen Elizabeth kórház idegsebésze szerint az ötlet érdekes, de még nem tudni, a túlélési esély szempontjából milyen változásokat okoz majd. "Amíg valaki minden egyes rákos sejtet el nem tud távolítani - ami gyakorlatilag lehetetlen - addig az eddigi módszereknek, a kemoterápiának, a gyógyszereknek is megmarad a szerepük" - mondta a professzor.

Paul Gourley, a projekt vezetője szerint az új eszközzel az abnormális fehérjetartalom alapján már pár száz sejtből azonosítani lehet egy-egy sejt populációt, és ez nagyon megkönnyíti a sebészek helyzetét. Ha az orvos nem vág ki minden beteg sejtet, akkor a tumor újra nőni kezd, ha túl sok egészséges szövetet távolít el, akkor annak (például egy agyműtét esetén) komoly hosszú távú következményei lehetnek.

Más sejtelemző módszerek nagyobb és drágább eszközöket igényelnek, és az eredményt is lassabban adják meg. A fejlesztők már tárgyalnak a különböző biotechnológiai cégekkel, akik érdekeltek lehetnek az intelligens szike piacra dobásában.