Madaric tagadja, hogy ártatlan magyarokat is kitelepítettek

"Én azt mondom, hogy egyetlen magyar sem lakoltattak ki, vagy telepítettek át Magyarországra csakis azért, mert magyar volt" – jelentette ki Marek Madaric szlovák kulturális miniszter szombaton. Madaric, aki a Robert Fico nevével jegyzett vezető kormánypárt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnöke is, szombaton a szlovák közszolgálati rádióban az Magyar Koalíció Pártja elnökével, Csáky Pállal vitatkozva a Benes-dekrétumok alapján meghurcolt és a szülőföldjükről, házukból kiűzött magyarokat okolta a saját pokoljárásukért. A miniszter a nemzetközi egyezményekre hivatkozva azt fejtegette, hogy a felvidéki magyarok közül "csak az árulókat és kollaboránsokat költöztették át Magyarországra".

Megfigyelők értelmezése szerint a miniszter véleményéből az következik, hogy az árulók és kollaboránsok lélekszáma a százezres nagyságrendhez közeli lehetett. A II. világháború után ugyanis ténylegesen ennyi felvidéki magyar volt kénytelen elhagyni a szülőföldjét, alávetni a sorsát a csehszlovák nemzetállamot építő, a magyaroktól megszabadulni akaró törekvésnek. Több tízezer magyart ugyanekkor Csehországba deportáltak, ahol kényszermunkára fogták őket.

Csáky Pál nem titkolt ingerültséggel határolódott el ettől a szemlélettől, és arra emlékeztette a vitapartnerét, hogy a hatvan évvel ezelőtt szétszakított családok épp ezekben a hetekben, a hatvanadik évforduló alkalmából számos szlovákiai magyar településen emlékeznek a szomorú eseményről: a kitelepítettek közül még élők és a leszármazottaik a kényszerűen elhagyott szülőfalvaikban találkoznak és emlékeznek. Az MKP elnöke a miniszter értésére adta: a közigazgatásilag közel fél évszázada Pozsonyhoz tartozó Pozsonypüspökin épp e rádiós vitaműsort követő órákban tapasztalhatná meg egy ilyen családtalálkozó szomorú hangulatát. A faluból Magyarországra kitelepített 95 család és a 25 Csehországba deportált család tagjait épp ezen a napon hívták haza találkozóra az otthon maradt pozsonypüspökiek.

Szili koszorúzott, de nem beszélt

A pozsonypüspöki megemlékezésen szigorúan magánjellegű látogatás keretében az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin és az öt parlamenti párt egy-egy képviselője is jelen volt. Közülük nem mondott senki beszédet, és a médiának sem nyilatkoztak, mert a Benes-dekrétumok szlovák parlamenti megerősítése miatt felizzott magyar-szlovák vita parazsára a magyar fél nem akar olajat önteni. Szili és az öt képviselő semmilyen politikai természetű megbeszélést nem folytatott, mindössze részt vett a kitelepítések kárvallottjainak adózó emlékmisén és egy frissen felavatott kopjafánál, valamint a világháborús hősök emlékművénél helyezett el egy-egy koszorút.

A magyar politikusok hiába ügyeltek kínosan arra, hogy látogatását se a hivatalos szlovák szervek, se a média ne értse félre, a TA3 szlovák hírtelevízió helyi tudósításban számolt be arról, hogy a magyar Országgyűlés elnöke "felavatta" a kitelepítettek emlékoszlopát. A televízió ugyanebben a jelentésében megszólaltatta Pavol Paska szlovák házelnököt és Ivan Gasparovic államfőt is. A kamerák előtt mindkét szlovák közjogi méltóság egy-egy mondatban kommentálta Szili Katalin magánlátogatását. Gasparovic úgy fogalmazott, hogy "ki kell mondanunk: fokozni akarjuk-e ezt a kialakuló feszültséget, vagy útját álljuk." Paska nagyon sajnálatosnak találta, hogy Szili Katalin lemondta az október 4-re előkészített kassai és sároseperjesi (Presov) útját, a Pozsonyhoz tartozó Pozsonypüspöki Csemadok-szervezetének meghívását szombaton viszont teljesítette. Szili távolmaradásával adta jelét annak, hogy Budapest elfogadhatatlannak tartja a magyarok és a németek II. világháború utáni jogfosztásához, kitelepítéséhez törvényi keretet teremtő Benes-dekrétumok szlovák parlament általi újraszentesítését.