További Külföld cikkek
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
Nacionalista túlerő
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke igen figyelemreméltónak tartja, hogy a második fordulóban csakis abban a két megyében nőtt meg a szlovák szavazók részvételi aránya, ahol magyarok is indultak.
A nagyszombati megyében induló Kvarda Józsefet és a nyitraiban induló Fehér Miklóst épp a szlovák választók nagyobb részvétele folytán tudták lekörözni, jóllehet a magyar választók részvétele most is magasabb volt, de a mesterségesen kialakított - a magyar jelenlét arányait csökkenteni hivatott - megyehatárokon belül ez csak igen szerencsés körülmények között alakulhatott volna másképpen.
Bugár nem titkolta, eleve voltak fenntartásai és attól félt: a szlovák választók nem tudatosítják majd kellőképpen azt, hogy nem a jelöltek nemzetiségi hovatartozása, hanem azok szakmai felkészültsége alapján kellene választaniuk.
Az MKP Meciar ellen kampányolt
"Bevált a jelszó: ha szlovák vagy, válaszd a szlovákot" - emlékeztetett Bugár a választási propaganda elveire, egyszersmind idézte az MKP hirdette elvet, hogy "aki nem megy el választani, az a Meciar vezette HZDS jelöltjét támogatja".
Hozzátette: valószínű, hogy ezt a választók érezték is, de mivel túlságosan nagy bennük a politika iránti közömbösség, nem tudatosították kellőképpen, milyen következményekkel járhat majd, hogy a csallóközi és a mátyusföldi járások tömbmagyarságát magába foglaló nagyszombati megyében például a Vladimír Meciar nevével jegyzett mozgalom - elnöki poszttal és háromötödös többséggel bíró - képviselői döntenek majd a régiófejlesztésről, és a magyar középiskolák megmaradása, létük vagy nemlétük kérdése is az ő akaratuknak rendeltetik alá.
A magyar pártelnök szerint a megyei választások eredményei nem vetítik előre - a jövő év őszén esedékes - parlamenti képviselőválasztások végkimenetelének körvonalait.
- A parlamenti képviselőválasztás az más: a mi választóink ahogyan eddig is, úgy a jövőben is hozzák majd a formájukat. Mindig elmentek és elmennek választani és ezek után talán még mélyebben tudatosítják majd, hogy milyen veszélyeket hordoz, ha a távolmaradásukkal nem támogatják a demokratikus folyamatok esélyeit - így Bugár, aki utalt Pozsonyra és Kassára, ahol a polgári társadalom már megvetette a lábát. Ezúttal sem Pozsonyban, sem Kassán nem az ellenzéki erők győztek, a többi hat megyében viszont igen, mi több: Trencsén megyében a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) adja majd megyei közgyűlés elnökét és a 45 tagú testület teljes képviseletét.
Tarolt a nemzeti koalíció
Az eperjesi (Presov) megyében a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS) és a Smer nevű parlamenten kívüli párt jelöltje, Peter Chudík lett az elnök. Kassa megyében a Magyar Koalíció Pártja (MKP) által is támogatott jobbközép koalíciót alkotó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Demokrata Párt (DS) embere, Rudolf Bauer győzött. Trencsén megyében a megyei közgyűlés elnökét Stefan Stefanecet (és a 45 tagú testület összes képviselőjét) a HZDS adja.
A nagyszombati (Trnava) megyében a HZDS, a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) és a Smer alkotta koalíció jelöltje, Peter Tomecek lesz a közgyűlés elnöke, aki Kvarda Józsefet, az MKP jelöltjét szorította ki közel félszázezer szavazati fölénnyel. Nyitrán az MKP második jelöltjét, Fehér Miklóst a HZDS, a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), a SOP, és a Stred közös jelöltje, Milan Belica győzte le. A zsolnai (Zilina) járásban a HZDS egyedül, a besztercebányaiban (Banská Bystrica) pedig a Smerrel közösen indított jelöltje, Jozef Tarcák, illetve Milan Marcok győzött.
Pozsonyban már a két héttel ezelőtti első fordulóban sikerült elnököt választani, így a fővárosban a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a parlamenten kívüli új párt, az ANO, az MKP, és a DS közös jelöltje, Lubo Roman győzött.
A nyolc megye közül kettőben a HZDS, négyben a HZDS-sel az élen létrejött nemzeti és baloldali irányultságú pártok koalíciói győztek, két megyében pedig a jobbközép reformerők szerezték meg az elnöki posztot.
Mesterséges megyék
A választások tétje az volt, hogy az ország történetében most először kialakuló másodfokú önkormányzatokon belül hogyan osztódnak meg a politikai erőviszonyok, s ennek nyomán hogyan érvényesül majd az önkormányzatiság elve, hogyan sáfárkodnak a pénzzel és a hatalommal a megyékben, amelyek közel háromszáz hatáskört vesznek át az állami hatalom központi szerveitől.
A közigazgatási törvényeket még a nyáron, az MKP törekvései ellenében fogadta el a parlament. A magyar párt más megyerendszert szeretett volna kialakítani és arra törekedett, hogy a megyehatárok kövessék a természetes történemi régiók határait, és ne alakuljanak ki a mesterségesen megrajzolt megyék azzal a céllel, hogy azokon belül a lehető legalacsonyabb legyen a magyar lakosság lélekszáma és az MKP befolyása. Az MKP akkor folyamatosan a kormányból való kilépéssel fenyegetőzött, végül azonban nem váltotta be a fenyegetést.