Jugoszlávia újraalkotása

Jugoszlávia helyett Szerbia-Montenegró néven létezhet tovább az, ami a tíz évnél is régebb óta tartó konfliktus nyomán megmaradt az egykori szövetségi államból. A Javier Solana - az EU biztonság- és külpolitikai főmegbízottja - kiközvetítette megállapodás szerint a két ország a jövőben laza államszövetségként fog működni. A két köztársaság a külpolitika, a honvédelem, a bel- és külpiaci döntések, valamint a kisebbségpolitikai kérdések terén fog a jövőben együttműködni.

K und K

A szövetség élén a közös elnök áll majd, akit a két tagország parlamentje választ meg - áll a megállapodás a BBC honlapján megjelent szövegében. Feladata a közös minisztertanács kinevezése, valamint az egykamarás szövetségi parlament munkájának felügyelete lesz. A megállapodás értelmében szövetségi szinten mind az igazságszolgáltatásban, mind a végrehajtó hatalomban egyenlő arányban képviseli magát a két tagállam.

Egyhangú döntéssel

A hadsereg felügyeletét a két tagállam és a szövetség elnöke együttesen látja el, döntéseiket egyhangúlag kell meghozniuk. Gazdasági téren biztosítania kell a tagállamoknak az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását.

Próbaidős alakulat

Az államszövetség hároméves próbaidővel működik, ez után a tagállamok szabadon dönthetnek fenntartásáról, esetleges megszüntetéséről akár népszavazást is kiírhatnak. Magát a szerződést még el kell fogadnia a szerb, a montenegrói és a szövetségi parlamentnek is. Bár a szerződést Milo Gyukanovics montenegrói és Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök mellett aláírta Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök is, valódi támogatójának egyedül Kostunica nevezhető.

A széthullástól rettegnek

A megállapodás kiharcolása mögött az Európai unió azon félelme állt, hogy Montenegró kiválása alapul szolgálhatna a koszovói és macedóniai albánok, valamint a boszniai szerbek kiválási követeléseihez. Solana szerint a megállapodás ezért "hatalmas lépés a térség stabilitásának biztosításához".

A montenegrói függetlenségi törekvések Gyukanovics 1998-as elnökké választásakor kezdődtek, a Milosevics ellenfeleként fellépő vezető a függetlenségi népszavazás kiírásának ígéretével nyerte meg a választásokat a volt jugoszláv elnök hű csatlósának számító Momir Bulatoviccsal szemben.