További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
A szerb kormány akciótervet fogadott el hétfőn arra az esetre, ha Koszovó egyoldalúan kikiáltja függetlenségét. A kabinet valamennyi tagja által jóváhagyott programról semmit sem hoztak nyilvánosságra. A koszovói ügyek kezelésével megbízott miniszter, Slobodan Samardzic azt mondta, hogy szigorú államtitok, de fontos, hogy megszületett, és minden szerb állami szerv, alkalmazott számára kötelező érvénnyel bír.
Az akcióterv alapja a hivatalos bejelentés szerint a szerb parlament múlt év végén nagy többséggel elfogadott, Koszovóra vonatkozó határozata. Az kötelezte a kormányt, hogy fogadjon el egy átfogó, a hatáskörébe tartozó valamennyi területre kiterjedő intézkedési tervet arra az esetre, ha a pristinai vezetés kikiáltja a dél-szerbiai tartomány függetlenségét.
A parlament elsődleges feladatként írta elő az állami intézményeknek és alkalmazottaknak, hogy igyekezzenek Szerbia integráns részeként megtartani Koszovót mindaddig, amíg létre nem jön a tartomány sorsára vonatkozó kompromisszumos, az ENSZ Bt. 1244-es határozatán alapuló egyezmény.
A határozat megszületésekor, de már előtte is több találgatás, ötlet látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mit kell tennie Belgrádnak, ha az albánok ígéretükhöz híven függetlenné nyilvánítják magukat, az Egyesült Államok és a vezető nyugati hatalmak ezt elismerik, és az EU missziót is küld Koszovóba, hogy átvegye az ENSZ-közigazgatás eddigi szerepét.
Lehetőségként vetődött fel, hogy Szerbia mindazokkal az országokkal megszakítsa a diplomáciai kapcsolatot, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét. Vojislav Kostunica kormányfő, és a szűkebb köréhez tartozók pedig pár hete felvetették, hogy az EU döntse el, mit akar: törvénytelenül, vagyis ENSZ-határozat nélkül bevonulni Koszovóba, vagy azt, hogy Szerbia közeledjen hozzá. Ez konkrétan annak a lehetőségnek a felvetését jelentette, hogy Szerbia nem írja alá a tavaly parafált, és az EU-tagság előszobájának tekintett stabilizációs és társulási megállapodást.
A belgrádi parlament - tekintettel a Koszovó miatti bombázásokra, és a tartománnyal kapcsolatban máig játszott szerepére - a NATO-tól is elhatárolódott. Meghirdette továbbá a békepartnerségi programba meghívott Szerbia katonai függetlenségét mindaddig, amíg népszavazás nem dönt véglegesen a kérdésben.
Közben egységes európai uniós álláspontot szorgalmazott Koszovó ügyében az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia elnöke és az olasz államfő Ljubljanában. „Alapvető jelentőségű, hogy a 27 tagország közös álláspontot alakítson ki a Szerbiától elszakadni szándékozó albán többségű tartományt illetően” - mondta Danilo Turk szlovén államfő. Szlovénia elnökségi programjában kiemelt szerepet kap a Koszovóval kapcsolatos közös álláspont kialakítása.