Az ellenzék nyerte a tajvani elnökválasztást
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
A tajvani kormánypárt szóvivője közép-európai idő szerint fél tizenkettő tájban elismerte, hogy kormányerők vereséget szenvedtek az elnökválasztáson. A nem végleges eredmények szerint Ma Jing-csou, az ellenzéki Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltje (a párt saját adatai szerint) mintegy 7 millió voksot szerzett meg a leadott 13 millióból.
A központi választási adatai szerint Ma Jing-csou a szavazatok 58 százalékát kapta, míg a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje, Frank Hszie volt tajpeji polgármester 42 százalékot szerzett. (A második elnöki ciklusát kitöltő Csen Suj-pien az alkotmány értelmében nem indulhatott újra a tisztségért.)
Az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is tartottak arról, hogy a sziget kérje-e felvételét a sziget az ENSZ-be, s ha igen, Kínai Köztársaság vagy Tajvan néven tegye ezt. A kezdeményezés nem kapta meg a szükséges támogatást, bár a népszavazás kimenetelének amúgy is csupán jelképes a jelentősége, mivel Kína, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja, vétójával úgyis megakadályozná a szakadár tartományának tekintett Tajvan felvételét a világszervezetbe.
A távozó elnök a szigetország Kínától való elszakadásának híve volt, s ezt ismételten kinyilvánította, amikor szombaton szavazatát leadta. Felszólította a választókat, hogy arra a jelöltre voksoljanak, aki "képes megvédeni Tajvan biztonságát és szuverenitását, és képes megakadályozni, hogy Tajvan második Hongkong, második Tibet vagy egy kínai különleges övezet legyen".
A választási kampányra rányomta bélyegét a tibeti válság. Frank Hszie arra figyelmeztetett, hogy a legújabb tibeti fejlemények jelzik, milyen lenne Tajvan jövője, ha újraegyesülne az anyaországgal. Ellenfele viszont azzal érvelt, hogy "Tajvan nem Tibet". A Kuomintang korábban minden olyan területet visszakövetelt, amely 1912 előtt Kínához tartozott, beleértve az azóta függetlenné vált (Külső) Mongóliát is.
Most viszont Ma Jing-csou szorosabb gazdasági kapcsolatokat szeretne Kínával, és a Pekinggel folytatott politikai párbeszéd híve. Nyilvánvalóvá tette azonban, hogy a Kínával való újraegyesítést nem tűzi napirendre. Ehelyett békeszerződést szeretne kötni Pekinggel, amely demilitarizálná a Kína és a sziget közötti tengerszorost. Tajvani adatok szerint Kína mintegy ezer rakétát irányzott a szigetre.
Tajvan 1949 óta gyakorlatilag független. A kínai nacionalisták, akik a polgárháború előtt egész Kínát kormányozták, a kommunisták győzelme után Tajvanra vonultak vissza, és változatlanul a Kínai Köztársaság legitim kormányának tekintik magukat, miközben Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. 1971-ig a tajvani kormány képviselte Kínát az ENSZ-ben.