Esztelen szoborrombolás Afganisztánban

,,E szobrok megőrzése ellentétes lenne az iszlámmal, megsemmisítésük pedig épp az iszlám parancsa" - érvelt Mohammed Omár. ,,Egyesek hisznek e szobrokban, és imádkoznak hozzájuk - folytatta a vezető - és köztudott, hogy egy iszlám országban nincs helye a vallásszabadságnak". "Ha viszont az emberek azt mondják, hogy itt nem hitről van szó, akkor csak köveket törünk össze " - érvelt továbbá a mollah.

A tálibok 1994-ben új erő bukkant fel az afgán polgárháborúban. A tálibok, azaz diákok (mozgalmukat a szó többes száma alapján Talibánnak nevezik) a pastuk által lakott területek vallásos iskoláiban (medresze) tanult fiatal fiúk. Szellemi vezetőik a tanulatlan falusi muzulmán papság, a mullahok. Fanatikus, a pastu szokásjogon és az iszlám törvényeken (sária) alapuló gondolkodásmódjukat a medreszékben, katonai ismereteiket a pakisztáni titkosszolgálat kiképzőitől sajátították el. Feladatul tűzték ki Afganisztán egyesítését, megtisztítását az ország romlását okozó mudzsahedinektől és minden, iszlámellenes jelenségtől.

A szoborrombolás hírére Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója szerdán "nyomatékosan kérte" az Afganisztánban hatalmon lévő tálib vezetést, hogy álljon el a szobrok lerombolásától. Vakil Ahmad Muttavakil, a tálibok külügyminisztere azonban szerdán kijelentette: a szobrok lerombolására vonatkozó döntés megmásíthatatlan. ,,Látott-e valaha valaki olyat, hogy az Afganisztáni Iszlám Emirátus visszavonja akár csak egy döntését is?" - tudósított a külügyminiszter szavairól az MTI.

Érdekes fejlemény, hogy az ugyancsak iszlám Irán is elítélte szerdán a tálib mollah esztelen ötletét. Irán kérte az UNESCO-t, hogy lépjen fel az emberiség kincseinek védelmében. ,,Az egész emberiség közös kincsét jelentő Buddha-szobrok elpusztítását épp úgy elítéljük, amint elítélnénk az indiai Tadzs Mahal lerombolását" - idézte az AFP az iráni kulturális minisztérium műemlék-felügyeletét. Az UNESCO és Irán mellett az Egyesült Államok, Franciaország és a túlnyomórészt buddhista lakosságú Thaiföld is kérte Afganisztánt, hogy ne hajtsák végre a szobrokra kimondott ,,halálos" ítéletet.

Afganisztán Buddhista központ volt

Afganisztán a XI. század előtt - mielőtt megtörtént volna a muzulmán hódítás - nagy buddhista központ volt, és így otthona számos, nagy múltú mesterműnek. A terület fontos kozmopolita csomópont volt, hiszen a selyemút mentén virágzott a kultúra, a gazdagság. Az értékek között vannak a lerombolásra ítélt, monumentális bamijáni Buddha-szobrok, melyek a legnagyobbak a világon.

A ,,legtisztább" muzulmán ország

Húsz év háború után az ország jelenlegi vezetői azok a tálibok, akik megvalósították a ,,legtisztább muzulmán" államot. ,,Legtisztább" alatt azt értik, hogy az iszlám ,,szelleme" az élet minden területét átjárja. Hitük szerint mindenki gonosz, aki nem velük van, ideértve a nemzetközi szervezeteket is. A sajtó gyakorlatilag teljes mértékben a kormány propagandáját szajkózza. Afganisztánban természetesen tiltott az internet használata is.

Az afgán egyszerűségre jó példa, hogy a börtönbüntetést hamar kiszabják: Dorothée Olliéric, a francia France 2 televízió munkatársát például csak azért csukták le, mert nőkkel készített interjút. A nemek közötti különbségre még példa annak a tizenéves pakisztáni pastu lánynak az esete, akit a falu vénei azért ítéltek halálra és lőttek agyon, mert egy idegen megerőszakolta.