Goriban minden boltot kifosztottak

Miért ment Grúziába?

Eredetileg egy születésnapi ajándék volt ez az utazás. Nem hivatalos szervezet nevében jöttem, nem az SZDSZ vagy az Új Generáció fizette az utam, viszont ha már itt lehetek, igyekszem találkozni itteni politikusokkal és segíteni a menekülttáborokban.

Merre járt eddig?

Gori és környéke illetve Tbiliszi a két bázisom. Szerettem volna eljutnio az ország más részeibe is, például Potiba, de a közlekedés még nem állt helyre, nagyon nehéz megoldani az utazást. (Gori a dél-oszét határtól néhány kilométerre lévő 50 ezres város, a háború elején ez volt a grúz hadsereg bázisa. Az oroszok elfoglalták, majd a tűzszünet megkötése után kivonultak a városból. Tbiliszi Grúzia fővárosa, harci cselekmények itt nem voltak, de a város környékén bombatalálat ért több katonai létesítményt is. Poti az ország fontos kikötője volt, amelynek infrastrukturáját az oroszok lebombázták, illetve a kikötőt meg is szállták. - szerk.)

Igaz, hogy Gorit teljesen lebombázták az oroszok?

Ez azért enyhe túlzás. A város három részét érték a bombázások. Ezek közül az első hullámban jött támadás a legérthetetlenebb. Amikor Chinvalit (a dél-oszét fővárost - a szerk.) lőni kezdték a grúzok, akkor az oroszok lebombáztak egy lakótelepi központot, ahol egy óvoda és egy iskola is volt. Lehet, hogy eltévedtek a gépek, mert később katonai létesítmények környékét bombázták. Ez viszont olyan, mintha Békesmegyert lőtték volna a Petőfi laktanya helyett. Itt nagyon sok volt a halott és nem is várható, hogy újjáépítik a házakat, annyira rossz állapotban vannak.

Porig bombáztak még egy új laktanyát, de az annyira új volt, hogy még nem is volt benne senki.

Lebombáztak továbbá egy városközponttól fél kilométerre lévő régebbi laktanyát is. Ennek közelében több lakóépület, panelházak is találat kaptak, itt is voltak civil áldozatok. Ezeket a házakat fel akarják újítani. Engem megdöbbentett, hogy a lakóházakon rengeteg golyónyom látszik. Érthetetlen, hogy miért lőttek ilyen intenzíven lakóházakat.

Az oroszok elől a civilek többsége elmenekült. Van nyoma a néhány napos orosz megszállásnak?

Mindent kifosztottak az oroszok. Nincs olyan földszinti bolt vagy lakás, aminek az ablakait ne törték volna be. Megdöbbentett még, hogy a város környékén mennyire kaotikus most is a helyzet. Több falu is senki földje most, ahonnan az oroszok már kimentek, de a grúz rendfenntartók még nem tértek vissza. Ott állítólag dél-oszét csapatok szabadon garázdálkodnak most is.

Goriba visszatértek már a lakosok?

Az élet valamennyire elkezdett visszatérni. De egy menekülttáborban több családdal is beszéltem, akik visszamentek Goriba, majd újra elmenekültek. Éjszakánként ugyanis lövöldözést lehet hallani a város szélén. Nem tudták a menekültek sem, hogy kik lőttek, beszéltek oszétekről, álruhás oroszokról de csecsenekről is (Csecsenföld viszonylag közel van - a szerk.). Biztos, hogy van okuk félniük Gori lakosainak, mert a menekülttáborban annyira nyomorúságosak az állapotok, hogy aki oda visszamegy, biztos hogy nem jókedvében teszi.

A táborokban mit tapasztalt?

Nagyon rossz körülmények között, általában iskolákban összezsúfolódva élnek az emberek. Éheznek, miközben a segélyek egy része bontatlanul hever. Bizonyos ételeket ugyanis nem tudnak megemészteni. Például dobozokban állnak az amerikai mogyoróvajkrémek, de az emberek kihányják, nem bírják megenni ezeket. Átgondoltabban kellene küldeni a segélyeket, jobban megvizsgálni, hogy mire van szükség.

Nagyon komoly humanitárius katasztrófa fenyeget. Sokan nem tudják, hogy valaha visszatérhetnek-e, főleg az Abházia és Oszétia környéki falvakból elűzöttek sorsa teljesen nyitott.

Tbilisziben látszik a háború nyoma?

A fővárosban olyan az élet, mint 3 évvel ezelőtti látogatásomkor volt. Nincs különösebb hiány semmiben, legfeljebb néhány gyógyszer számít hiánycikknek. Sok bolt akciót hirdetett a menekültek segítésére: például féláron lehet a menekültek számára árut venni, vagy láttam olyan akciót, hogy ha valaki vesz egy csomag pelenkát a menekülteknek, akkor a bolt ad nekik egy másodikat ajándékba.

Viszonylag rendszeresen van áramszünet, vagy nincs víz, de ez Tbilisziben régebben is így volt, ennek nincs köze a háborúhoz.

Milyen a hangulat a városban?

Éppen egy óriási béketüntetést tartanak. (Az interjú hétfő délután készült - szerk.) Az emberek nyugodtak, ez egy csendes demonstráció, szónokok sincsenek. EU-s és NATO-zászlók jelzik csak, hogy a tüntetők a nyugattal szimpatizálnak. Orosz-ellenes hangulat sincs. Elég sok orosz él Grúziában, de nem érte őket semmilyen atrocitás sem.

Bírja a kormány az emberek bizalmát?

Az emberek eléggé megosztottak. Épp most beszéltem egy taxissal, aki szerint idióta ötlet volt az oroszokat provokálni. Mások szerint nem volt más választás, mint a támadás, mert az oroszok így úgy is beavatkoztak volna. Ugyanakkor általános vélemény, még ellenzékiektől is ezt hallottam, hogy a mostani gazdasági és politikai helyzetben nem szabad kormányt váltani. Főleg, hogy az oroszok nagyon keményen támadják Szaakasvilit (ő a grúz elnök - a szerk.), és így dafke kiállnak mellette. Úgy tartják, hogy most politikai öngyilkosság lenne támadni a vezetést, de néhány hónap múlva már felszínre törhet az elégedetlenség.

A grúzoknak tényleg nagyon fontos, hogy övék legyen Abházia és Dél-Oszétia?

Másképp néznek a két tartományra. Abházia mindig is autonóm terület volt, saját kultúrával, történelemmel. Ha a 90-es évek elején nem űzik el onnan nagyon véres háborúban a grúzokat, akkor talán könnyebben lemondott volna a grúz társadalom Abháziáról.

Dél-Oszétia viszont Moszkva találmánya. Ezt így vélik a grúzok, de az itt lévő külföldi elemzők is. Az orosz kormány destabilizációs játéka, hogy mesterségesen szította az oszét szeparatizmust, ami korábban sohasem létezett. Abházia akár még képes is lehet az önálló állami létre, de Dél-Oszétiában lényegében a köveken és a kecskéken kívül semmi sincs. Orosz segélyekből éltek eddig is.

Egy grúz hivatalban mutattak nekem vagy 700 darab orosz útlevelet, amit egy lelőtt orosz tiszt kocsijában találtak. Nem voltak aláírva. Állítólag úgy osztogatták az orosz útleveket Dél-Oszétiában, mint a cukrot.