A külügy aggódik Tibet miatt

A Külügyminisztérium szakállamtitkára kedden hivatalába kérette Kína budapesti nagykövetét a tibeti események miatt - tájékoztatta az MTI-t a külügyi tárca szóvivője kedden. Várkonyi László szakállamtitkár március 25-én hivatalába kérette Csang Csun-hsziangot, Kína budapesti nagykövetét és kifejtette neki, hogy Magyarország aggodalommal figyeli a több halálos áldozatot is követelő tibeti eseményeket - írta közleményében Szelestey Lajos.

Mély aggodalom

Várkonyi László a nagykövettel közölte: Magyarország a magyar külpolitika alapelveivel összhangban fontosnak tartja az emberi és kisebbségi jogok, ezen belül is a vallás és a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését a világon mindenütt, így Kínában is. Támogatja a tibeti kérdés békés, tárgyalásos rendezését, továbbá az érdemi párbeszédet a dalai láma és a pekingi vezetés, illetve képviselőik között. A szakállamtitkár közölte azt is - olvasható a közleményben -, hogy Magyarország egyetért az EU szlovén elnöksége által március 17-én kiadott nyilatkozattal, amely kifejezésre juttatja az EU mély aggodalmát a tibeti zavargások miatt, önmérsékletre inti az érintetteket.

Várkonyi László elmondta, hogy a Külügyminisztérium sajnálattal értesült a budapesti kínai nagykövetséget ért erőszakos cselekményekről. Hozzátette: illetékes hatóságaink mindent megtesznek a nagykövetség zavartalan működésének biztosítása érdekében.

Mély aggodalom az Unióban is

A tibeti tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére hívta fel Kínát kedden az Európai Unió. A huszonhetek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén mély aggodalmuknak adtak hangot a tibeti zavargások miatt, egyszersmind amiatt, hogy a nyugtalanság átterjedt Kína más régióira is. Felhívták ugyanakkor a tüntetőket is arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

Emellett felszólították a pekingi kormányt, hogy vessen véget az utazási korlátozásoknak és az információhoz való jog korlátozásának. Jelenleg külföldi újságírók nem kereshetik fel a tüntetések helyszíneit.

A testület genfi ülését egy időre felfüggesztették, miután - egy ENSZ-szerv találkozóján merőben szokatlan módon - Kína képviselője félbeszakította előbb az amerikai, majd az ausztráliai képviselő felszólalását, mert a két diplomata említést tett a tibeti erőszakos cselekményekről. Peking képviselője több nem kormányzati szervezet - például az Amnesty International jogvédő szervezet - képviselőjének beszéde alatt is közbeszólt, mondván, Tibet nem szerepel az ülés napirendjén.

Az Emberi Jogi Tanács ülésével egyidejűleg 65 ázsiai nem kormányzati szervezet írásban követelte a testület elnökétől, hogy hívjon össze rendkívüli ülést a tibeti jogsértések megtárgyalására, és menesszen tényfeltáró küldöttséget a kínai autonóm régióba, ahogy tette azt a volt Burma, Szudán vagy a palesztin területek esetében.

Sarkozy nem zárja ki, Barroso nem támogatja a bojkottot

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke közben Lisszabonban a pekingi olimpiai játékok bojkottja ellen foglalt állást. Mint mondta, a testület nincs meggyőződve arról, hogy "bármiféle bojkott elvezetne ahhoz, hogy jobban tiszteletben tartják a jogot Kínában".

Barrosóval ellentétben Nicolas Sarkozy francia elnök nem sokkal korábban jelezte: nem zárja ki a lehetőséget, hogy távol maradjon a megnyitóról, ezzel nyomatékosítva a kínai hatóságok és a tüntetők párbeszédét szorgalmazó felhívását.  

A csaknem két hete tartó zavargásokat az indította el, hogy március 10-én az indiai hatóságok feltartóztatták a pekingi olimpia elleni menet több száz tibeti emigráns résztvevőjét. A menet a Kína elleni sikertelen tibeti népfelkelés 49. évfordulóján indult, résztvevői Indiából Tibetbe akartak eljutni. Ezt követően, néhány nappal Tibet után más, tibetiek lakta tartományokra is átterjedtek a zavargások Kínában. A halálos áldozatok számáról eltérőek az adatok; míg az emigráns tibeti parlament több száz halálos áldozatról beszél, addig a hivatalos kínai adatok szerint a halálos áldozatok száma ennél jóval kevesebb.