A magyaroknak de Gaulle kell!

A posztszovjet Közép-Európának, ahol teret nyer a populizmus, de Gaulle-ra lehet szüksége, de ki teszi majd meg azt, amit az erős jobbközép politikus Franciaországban végrehajtott? - tette fel a kérdést szerdai jegyzetében a The New York Times.

A térségbeli felfordulást, a nacionalista érzületek és populista politikusok előtérbe kerülését az újság a második világháború utáni, polarizált és nem hatékonyan működő negyedik francia köztársasághoz hasonlítja. De Gaulle erősebb alkotmányt és új köztársaságot teremtett; Közép-Európában vajon "ki fog kiemelkedni, hogy magára öltse de Gaulle köpenyét?"

Gyengék a kormányok

A lap helyzetképe szerint Európa legújabb demokráciáit, amelyek a kommunizmus összeomlása óta már második évtizedüket élik, gyenge kormányok és megosztott társadalmak jellemzik. A Budapesten randalírozó szkinhedek, a Lengyelországot vezető populista ikerpár és a Szlovákiában kormányhatalmat szerzett szélsőjobboldali párt a legaggasztóbb jelei ennek; a nyugati szomszédok félnek, hogy ezek az országok az EU "problémás gyerekeivé" válnak.

A The New York Times a Mátyás-templom mellett Árpád-sávos lobogóval tüntetőkről készült nagy fotóval illusztrálva írt arról, hogy az utóbbi években a nacionalisták szimbólumává vált a piros-fehér csíkos zászló, "amelyet sokan a fasiszta nyilaskeresztes párthoz kötnek".

Nem csak a hazugság miatt

A lap utalt arra, a magyarországi zavargásokat az váltotta ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy titokban készült magnófelvétel tanúsága szerint bevallotta: hazudott a gazdaság állapotáról a választási győzelem érdekében. Az újság szerint azonban a dolgok megértéséhez mélyebbre kell ásni. Közép-Európában az emberek nagy részének nem volt beleszólása az 1989-es rendszerváltozásba, a kommunizmust lebontó bársonyos, tárgyalásos forradalmak menetébe. Sokan vesztesnek érzik magukat, ezért is söpört végig a régión egy erős nacionalista hullám.

A nacionalizmus térnyerése nyomán kiújultak a régi térségbeli viták, különösen Magyarország és szomszédai között azoknak a magyar kisebbségeknek az ügyében, amelyek egykor Nagy-Magyarország területén éltek.

Orbánból merít erőt a szélsőjobb

A The New York Times szerint Orbán Viktor, a fő ellenzéki párt, a Fidesz vezetője meglovagolta a nacionalista hullámot, de azt tagadja, hogy pártjának köze van a szélsőjobbos kilengésekhez, erőszakhoz. A pártvezető viszont évek óta azon dolgozik, hogy minden jobboldali szavazatot megszerezzen, függetlenül attól, mennyire radikális csoportokról van szó. A kicsiny szélsőjobb pártok, amelyek nem képesek átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és az ultrakonzervatív jobboldal az utcákra irányította híveit, bátorítást merítvén az Orbán által szervezett több tízezres kormányellenes megmozdulásokból.

A populista áramlatok akkor törtek felszínre, amikor az Európai Unió gyöngébb, mint évek óta bármikor, részben az új tagok "beözönlése", részben a kudarcot vallott európai alkotmány miatt. A lap mások mellett Jiri Pehe cseh politikai elemzőt, volt elnöki tanácsadót idézi, aki szerint "a nacionalista-populista politikusok hamarosan politikai ellenszélbe fognak kerülni, amit nem lesznek képesek leküzdeni". A szakértő szerint Európában jelenleg egyértelműen demokráciaépítő légkör uralkodik, s ebből a keretből a térség államai nem kerülhetnek ki, ez végzetes volna számukra gazdaságilag, a populista vezetők többet nem érhetnek el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!