Nem látni az afganisztáni birkózás végét
További Külföld cikkek
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
A több évnyi katonai támogatás és rengeteg segély ellenére romlik a közbiztonság Afganisztánban, Hamid Karzai elnök kormánya pedig az ország területének kevesebb, mint harmadát felügyeli, jelentette ki Mike McConnell, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója Washingtonban. Ugyanakkor hozzátette, hogy csak az ország egytizede a táliboké, a többi törzsi irányítás alatt áll, írja a Guardian.
Az afgán kormány dühösen reagált McConnell nyilatkozatára, mivel szerintük az ország 365 körzetéből több mint 360-at irányításuk alatt tartanak. Ugyanakkor egyre több szakértő gondolja úgy, hogy sürgős stratégiaváltás nélkül bukás lehet az afganisztáni hadműveletek vége.
A külföldi katonák számának növelése eddig nem hozta meg a várt stabilitást. A NATO erői ugyan több ezer lázadót megöltek, köztük több parancsnokot is, és több katonai parancsnok szerint az évek óta tartó harc megviselte a tálibokat, akik azonban számos elemző szerint sikeresen alkalmazhatják az iraki lázadók által használt brutális gerilla taktikákat.
Az utóbbi időben sok provincia kicsúszott Karzai kezéből, akit éppen ezért számos kritikusa már csak a főváros Kabul polgármesterének nevezett. A támadások és robbantások következtében a Kandahárból Kabulba tartó főutat túl veszélyesnek minősítették a külföldiek számára, és az afgán kamionsofőrök is már csak fegyveres kísérettel utaznak. De még a fővárosban sem érezheti magát senki sem teljes biztonságban: egy 2007 januári robbantás óta a külföldiek eltűntek Kabul utcáiról, és a tálibok az előző héten megint azzal fenyegetőztek, hogy újabb bombákat vetnek be a jövőben. McConnell szerint egyébként azért tudnak sikeres akciókat indítani a tálibok, mert harcosaik biztonságra lelhetnek Pakisztán déli részén.
Jelenleg az Egyesült Államoknak csaknem 50 ezer katonája van Afganisztánban (kétszer annyi, mint 2004-ben), és Nagy-Britannia is 7700 katonával van jelen, elsősorban Helmand provinicában, ahol két és fél hónapon keresztül, egészen csütörtökig Harry herceg is titokban szolgált. Márciusban további kétezer amerikai tengerészgyalogost vezényelnek az országba a tálibok ellen, és a NATO tagországokat ért kritikák hatására Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is beleegyezett, hogy egy új francia zászlóaljat küldjön Kabul közelébe. (Az USA korábban többször is a NATO tagországok komolyabb szerepvállalását kérte, Kanada pedig azzal fenyegetőzött, hogy 2009-ben kivonja csapatait Kandahárból, ha nem érkeznek erősítések.)