A törökök alkotmánymódosítással haladnak az EU felé

A török parlament elsöprő többséggel szavazta meg szerdán az 1982-es alkotmány módosítását. Ezzel a törvényi változtatással az ország európai uniós csatlakozási esélyeit kívánják erősíteni Ankarában. A törvényhozók harmincnégy módosítást fogadtak el, hármat visszautasítottak - az elfogadott változásokért emberi jogi csoportok és külföldi megfigyelők közel húsz éve küzdöttek.

Feltételekkel eltörölték a halálbüntetést

Bár Törökországot meghívták az Unióba az 1999-es helsinki csúcstalálkozón, az érdemi csatlakozási tárgyalások csupán egy sor politikai és gazdasági feltétel teljesülése után kezdődhetnek meg. A török miniszterelnök, Bulent Ecevit a szavazás után úgy nyilatkozott: "Nagy lépést tettünk demokráciánk javítása érdekében".

Az alkotmánymódosítás egyik legfontosabb eleme a halálbüntetés részleges eltörlése. A legsúlyosabb büntetés terrorista akciókért és háborús időkben továbbra is kiszabható azonban. Törökországban 1984 óta nem végeztek ki senkit. Azért törölték el csupán részlegesen a halálbüntetést, hogy az 1999-ben elítélt kurd vezért, Abdullah Öcalant kivégezhessék.

A kurd kérdés

A Törökországban élő tizenkétmillió kurd továbbra sem élvezheti majd a kisebbségként őket megillető jogokat, mivel azokat az alkotmány változtatásai sem garantálják számukra. Továbbra sem ismerik el őket kisebbségként, nincs joguk anyanyelvű oktatáshoz. Elvben azonban kurd nyelvű rádiót vagy tévéadót működtethetnek, persze ha azokat nem tiltják be "nemzetbiztonsági veszélyre" vagy a "közbiztonságra" hivatkozva.

Nem bűntett az államellenes nyilatkozat

A szabad véleménynyilvánítás jogát azonban kiszélesítették: az 1982-es alkotmány szerint az államellenes nyilatkozatokat bűntettként kezelték. Ez a most eltörölt passzus számos értelmiségi és közszereplő bebörtönzéséhez járult hozzá. Ezentúl csupán az államellenes cselekedetek büntethetők.

A jövőben továbbá nehezebben lehet majd egy politikai pártot betiltani, és az idáig csak katonai tagokból álló nemzeti biztonsági tanács tagjai civilek is lehetnek. A rendőrséget is korlátozták: előzetes letartóztatásba egy gyanúsítottat tizenöt nap helyett most csupán négy napig helyezhetnek. Ugyanakkor a tömegtüntetések szervezése és megtartása is egyszerűbb lesz.

A Nyugat óvatos

Külföldön óvatosan fogadták a török jogi változásokat: a nyugati diplomaták mérföldkőnek nevezték az eseményt. A nemzetközi jogi szervezetek közül a Human Rights Watch elégedettlenségét fejezte ki. Az el nem fogadott változások között szerepelt például, hogy megkönnyítsék a parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését.