A kormánytisztviselő türelemre intette a tömegpusztító fegyverek létére máris bizonyítékokat követelőket, és közölte, hogy "rendkívül korainak" tartaná az általuk szorgalmazott vizsgálatot. Moonie szerint több száz, esetleg több ezer lehetséges helyszínt is át kell még kutatni Irakban.
Volt-e alapja a háborúnak
A Munkáspárt alsóházi frakciójának azon tagjai - köztük volt kormánytagok -, akik szerint a kormány megkérdőjelezhető hírszerzési adatok alapján bírta rá a parlamentet az Irak elleni háború támogatására, a hét végén jelezték: azt akarják, hogy az alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága indítson vizsgálatot az ügyben. Doug Henderson volt védelmi államminiszter a baloldali The Guardian napilapnak az mondta: ha az év végéig nem sikerül az iraki tömegpusztító fegyverek nyomára akadni, a háború visszamenőleg illegálisnak fog minősülni, mert a fegyveres beavatkozást olyan ENSZ-határozatokra hivatkozva indították, amelyek e fegyverek leszerelését írták elő Iraknak.
Volt ideje Iraknak
Tony Blair brit kormányfő éppen egy hete a tömegpusztító fegyverek hollétéről a londoni alsóházban azt mondta, hogy a szövetségesek 146 gyanús helyszínt tartanak nyilván, de még csak hétnek a vizsgálata kezdődött el. A megdöntött rezsim azonban a háború előtt hat hónapig módszeresen dolgozott a tömegpusztító fegyverek eltüntetésén, és amíg a szövetségesek nem tudják kihallgatni a fejlesztési programban részes szakértőket - az ENSZ 5 ezer nevet tartalmazó listát állított össze róluk -, addig nem is várható gyors haladás - mondta Blair.
Tommy Franks tábornok, a szövetséges hadműveletek amerikai főparancsnoka a minap azt mondta, hogy akár egy évig is eltarthat, mire az iraki tömegpusztító fegyverek nyomára akadnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
