Terrortámadástól tart Kína

Teljes készültségbe helyezték a több mint 17 millió lakosú Pekinget, Kína óvintézkedésekkel próbálja megelőzni a terrortámadásokat pár nappal az olimpiai játékok kezdete előtt. Az ország vezetése továbbra is magabiztos nyilatkozatokat ad, azt mondják, Kína biztonságos, írja a New York Times.

A kínai hatóságok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a terrorfenyegetettség folyamatos, különösen muzulmán szeparatista szervezetek részéről Kína nyugati Hszincsiang (Xinjiang) tartományában. A területen nyolcmillió ujgur él, a török anyanyelvű muzulmánok nem fogadják el a kínai fennhatóságot, Tibethez hasonlóan függetlenségre törekszenek.

Hétfőn reggel ebben a tartományban öltek meg 16 kínai határőrt, az ismeretlen támadók autókkal közelítették meg a kasgari határátkelőt, majd kézigránátokat hajítottak a határőrbódékra. A rajtaütésben 16 ember megsebesült. Kína a szélsőséges ujgur terroristákat vádolta a támadással, két embert letartóztattak, és megszigorították az ellenőrzéseket.

Pekingben számos óvintézkedést vezettek be a játékok kezdete előtt, föld-levegő rakéta védi majd a stadion fölötti légteret, a villanyoszlopokra több tízezer térfigyelő kamerát helyeztek el, melyeken keresztül a városi közlekedést lehet figyelni, további kamerákat szereltek fel kávézókban és bárokban is, kiemelten nagy figyelmet szentelnek azoknak a helyeknek, ahol internetezni lehet. A muzulmánok lakta területeken különösen szigorúak a hatóságok, több étteremben egészségügyi ellenőrzésnek álcázott razziát tartottak az utóbbi napokban.

A rendőrség több ezer, a városba érkező járművet vizsgál át, a fokozott ellenőrzés nemcsak a kamionokat teherautókat érinti, hanem a személyautókat is. A főváros biztosításába a civileket is bevonták, több tízezer középkorú és idősebb pekingi vörös karszalagot kapott, a feladatuk, hogy lakókörnyezetükben járőrözzenek, és vegyenek észre mindent és mindenkit, aki akár egy kicsit is gyanúsan viselkedik. A civilek mellett 34 ezer embert vezényelt az utcákra a hadsereg, 74 repülő, 47 helikopter és 33 hajó felügyeli a rendet a kínai fővárosban.

Jogvédő szervezetek azonban úgy vélik, a kínai hatóságok ürügyként használják a terrorfenyegetettséget arra, hogy elhallgattassák az ellenzéki, illetve az etnikai kisebbségben lévő csoportokat. Biztonsági szakértők szerint a most felszerelt rendszerek az olimpiai játékok után is a helyükön maradnak. Egyébként az olimpiától függetlenül Kína 600 másik városában is kamerákat szerelnek fel.

Mivel az eszközök a legmodernebbek, egyes vélemények szerint Kína túl azon, hogy 6,5 milliárd dollárt (majdnem 1000 milliárd forint) költött biztonsági intézkedésekre az olimpia apropóján, mostantól csúcstechnológiát alkalmazó rendőrállam válhat belőle.

A kínai hatóságok elsősorban azoktól a csoportoktól tartanak, hogy merényletet hajtanak végre az olimpia idején, amelyek függetlenségükért küzdenek, így az ország nyugati részén Tibet és Hszincsiang mellett támadásra számítanak még a betiltott Falun Gong spirituális mozgalom tagjaitól, illetve az al-Kaidától. „Szerintem a pekingi olimpián komoly esélye van egy terrortámadásnak” – vélekedett Li Vej (Li Wei) terrorelhárítási szakértő, a kínai kormány tanácsadója. Kifejtette, hogy az olimpia a legfontosabb sportesemény, és mivel négyévenként rendezik meg, rendkívüli a média figyelme, így felkelti a terroristák érdeklődését is.

1972 óta szentelnek különösen nagy figyelmet az olimpián résztvevő sportolók biztonságának, akkor palesztin terroristák megölték az izraeli delegáció 11 tagját Münchenben. Szakértők szerint Peking az olimpia idején mindenképpen terroristák célpontja lehet, de Kína más területein is történhetnek terrortámadások ebben az időszakban.

A kínai hatóságok az ETIM (East Turkestan Islamic Movement) nevű szervezet támadására látnak esélyt, ők az ujgur függetlenségi mozgalom jelentős támogatói, ezért 2002 óta terrorszervezetként tartják őket nyilván. Hszincsiangban ugyanakkor többen megkérdőjelezik a csoport erejét, hatékonyságát, többen létezését is cáfolják. Rohan Gunaratna szingapúri szakértő mégis úgy véli, hogy a szervezet képes félelmet és zavart okozni az olimpia idején, még úgy is, hogy támadásait Pekingen kívül hajtja végre. Becslései szerint az ETIM 40 tagja bujkál jelenleg Pakisztánban, akik támadásokra készülhetnek.

Az ujgurok Afganisztánban kaptak kiképzést még 2001 szeptembere előtt, így a mai napig nem egyértelmű, milyen kapcsolat fűzi őket az ETIM-hez. Annyi bizonyos, hogy az ETIM tagjai az al-Kaida és a tálibok védelmét élvezik Pakisztánban, így a globális szent háború gondolatát magukénak vallják, magyarázta Gunaratna. Hozzátette, hogy Kína nem választott megfelelő stratégiát az ujgurokkal szemben, így feltehetően az utóbbi években jelentősen radikalizálta a csoportot.

A kínai hatóságok egy szunnita csoport, a Szabadság Pártja névre hallgató szervezet támadására is számítanak, melynek célja, hogy Ázsiában iszlám birodalmat hozzon létre. A kínai kormány szerint a csoport nagy számban képes mozgósítani az ujgurokat, amit az is bizonyít, hogy március végén tömegtüntetést szerveztek a Kína nyugati részében található Kotan városában.