Tudósokat tartóztat le az orosz titkosszolgálat
Ljudmila Alekszejeva, a moszkvai Helsinki csoport elnöke sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Oroszországban "divatba jött" tudósokat állami titkok kiszivárogtatásáért lefogni. A Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) - az egykori szovjet KGB utódszervezetének - szerinte gyakran célpontjaivá válnak a külföldiekkel sűrű kapcsolatot tartó tudósok.
Alekszejeva elmondta, Oroszországban csaknem tízezer tudóst foglalkoztatnak külföldi cégek; a szakértők többnyire az állami támogatás hiányában fordulnak pénzügyi segítségért nyugat-európai és ázsiai cégekhez.
A jogvédő aktivista tájékoztatása szerint az FSZB több tudóst is fogva tart olyan információk kiadásáért, amelyek a titkosszolgálat szerint államtitoknak minősülnek. Van olyan tudós, aki már négy éve börtönben sínylődik - őt egy kínai cégnek végzett katonai kémkedésért tartóztatták le -, és ügyében máig nem hoztak döntést. A Helsinki csoport vezetője szerint az orosz titkosszolgálat nem tudja bizonyítani, hogy a tudósok államtitkokat adtak át külföldi cégeknek. Alekszejeva azt mondta, hogy az FSZB - mivel valódi kémeket nem tud leleplezni - a könnyű prédának bizonyuló tudósokat fogja le.
Négy akadémikus levélben követelte az ügyészi hatóságoktól, hogy engedjék szabadon az állítólagos állami titkok kiszivárogtatása miatt letartóztatott tudósokat. Az akadémikusok - akik egy elnöki rendelet értelmében a legmagasabb rendű tudományos fórum tagja - mind ez idáig nem tudták "meggyőzni" a hatóságokat arról, hogy az FSZB szakértői tévedtek, az átadott információk nem államtitkok, azok ma már mindenki által hozzáférhető forrásokból, egyebek mellett tudományos folyóiratokból származnak.
A jogvédők állítása szerint az FSZB sokkal "bátrabban" üldözi a tudósokat, mióta Vlagyimir Putyin, egykori KGB-s hírszerző és KGB-főnök Oroszország elnöke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
