Atomerőmű kontra orosz gázimport

Az atomerőművek nem egyszerű hűtőszekrények, azok működtetéséhez szerte a világon a legfejlettebb biztonsági technológiára, állandó és megbízható felügyeletre, továbbá politikai stabilitásra van szükség - áll Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a Frankfurter Rundschau pénteki számában megjelent nyilatkozatában.

A szociáldemokrata politikus annak kapcsán foglalt állást, hogy a G8-csoport csúcstalálkozóján a résztvevők túlnyomó többsége az atomenergia fokozottabb hasznosítását sürgette. Ezzel egy időben Németországban is felerősödtek az atomerőművek bezárásáról való "lemondást" sürgető hangok.

A külügyminiszter óva intett attól, hogy az atomenergiát "csodaszernek" tekintsék. Az atomerőművek világméretű elterjesztése szerinte súlyos biztonsági kockázatokat is jelent. Ennek kapcsán emlékeztetett: számos érintett országban nem csupán a megfelelő technológia nem áll rendelkezésre, de nincs meg a szükséges stabilitás sem. Steinmeier rendkívül súlyos problémának nevezte, hogy nem megoldott a nukleáris hulladék tárolása, illetve megsemmisítése.

Az energiaválság, a szénhidrogén-készletek gyors apadása és a gyorsan emelkedő energiaárak láttán viszont jelentősen módosult a német lakosság álláspontja az atomerőművek hasznosítását illetően. Tavaly decemberben a megkérdezett németeknek mindössze 40 százaléka helyeselte az erőművek üzemidejének meghosszabbítását, 53 százalék pedig ellenezte ezt. Egy július elején végzett fölmérés viszont azt mutatja, hogy ma már 54 százalék támogatja a hosszabbítást, és csak 40 százalék ragaszkodik a Schröder-kormány alatt jóváhagyott erőmű-bezárási menetrendhez.

A szociáldemokrata-zöld kormány az atomerőművek fokozatos bezárását, az atomenergiáról való fokozatos lemondást határozta el, miután az a Zöldek egyik koalíciós alapfeltétele volt. A 2005 őszén hivatalba lépett konzervatív-szociáldemokrata kabinet kitartott e kötelezettségvállalás mellett, s az utolsó német atomerőmű bezárását 2020-ra tűzte ki. Az utóbbi időben viszont a CDU/CSU több magas rangú politikusa erőteljesen sürgette a koalíciós megállapodásban foglaltak hatályon kívül helyezését, az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását. A követelést támogatásukról biztosították a német gazdaság legtekintélyesebb képviselői is.

Merkel kancellár több ízben egyértelműen jelezte, hogy az atomenergia hasznosításának híve. Egyúttal úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban a koalíciós megállapodás nem módosítható. Közvetve utalt azonban arra, hogy a 2009-es választások után minden lehetőség nyitott.

A jelenleg ellenzékben lévő Zöldek pártja pénteken azzal fenyegetőzött, hogy országos kampányt indít és az utcára hívja az embereket az atomerőművek ellen. A német energiapolitika középtávon - a környezetbarát alternatív energiaforrások hatékonyabb kihasználásáig - elsősorban az orosz gázra alapozódik. A gázár folyamatos emelkedése és a fokozódó energiapolitikai kiszolgáltatottság veszélye miatt azonban a Zöldek könnyen magukra maradhatnak az atomenergia elleni harcukban.