Újságíróverés: az orosz vagy az ukrán mintát követjük?

2007.06.24. 12:14
Oroszországban Putyin elnök uralma alatt 21 újságíró-gyilkosságot követtek el. Ukrajnában a Gongadze-ügy óta a merényletekrõl áttértek a támadók a fenyegetésre és a verésre. Nagyon sokszor nõk a célpontok Oroszországban, Fehéroroszországban, Türkmenisztánban és Ukrajnában.

A Riporterek Határok Nélkül (RHN, Reporters Without Borders) nevû szervezet szerint a tavalyi volt a legvéresebb év az újságírók számára 1994 óta. 81 újságírót és a kisegítõ személyzet 32 tagját ölték meg az elmúlt évben. 871 újságírót tartóztattak le a világ országaiban, 1472-t bántalmaztak fizikailag vagy fenyegettek meg szóban. A média munkatársai közül ötvenhatot raboltak el.

Romlott a helyzet, elsõsorban Irak miatt

Ez 2005-höz képest jelentõs romlás, hiszen akkor "csak" 63 újságírót öltek meg, segítõik közül öten vesztették életüket, 807-et tartóztattak le, és a bántalmazottak, fenyegetettek száma is kisebb, 1308 volt.

A tavalyi 81 gyilkosság 21 országban történt. Az 1994-es "rekordévben" egyébként 103 riporter, tudósító halt meg. Az áldozatok fele akkor a ruandai konfliktusban vesztette életét, húszan Algériában haltak meg, tucatnyian pedig a volt Jugoszláviában.

Tavaly Irak miatt emelkedett meg a halálos áldozatok száma: 64 újságírót és segítõt öltek meg itt. Az iraki konfliktusban 139 újságírót öltek meg a konfliktus négy éve alatt. Ez kétszer annyi, mint a vietnami háború 20 éve alatt (1955-75), amikor 63-an vesztették életüket.

Mexikó a második legveszélyesebb hely

Az RHN szerint a második legveszélyesebb hely a világon jelenleg Mexikó, amely így megelõzte Kolumbiát, mint az újságírók számára leggyilkosabb latin-amerikai országot. Mexikóban kilenc újságírót öltek meg tavaly. A média munkatársai kábítószer-kereskedõk után nyomozva vesztették életüket, vagy erõszakos társadalmi konfliktusokról, tüntetésekrõl tudósítottak. (Egy amerikai operatõrt Oaxaca államban lõttek le egy demonstráción tavaly októberben.)

A Fülöp-szigeteken hat újságíró halt meg tavaly.Egyikőjüket egy rendõr ölte meg.

Kegyetlen orosz statisztika

Oroszországban 2006-ban három újságírót öltek meg, ezzel Putyin elnök idején (2000 márciusa óta) immár a 21. médiamunkatárs vesztette életét. A legnagyobb vihart kavaró ügy Anna Politkovszkaja meggyilkolása volt tavaly októberben, aki a csecsen konfliktusról írt leleplezõ cikkeket.

Türkmenisztánban a Szabad Európa Rádió tudósítóját, szintén egy nõt öltek meg. Ogulszapar Muradova börtönben halt meg, három hónappal azután, hogy oda került.

Támadások újságírók ellen

Az újságírók elleni támadások Bangladesben a leggyakoribbak, általában választási kampányok idején. Többnyire a biztonsági erõk és a politikai pártok támogatói állnak ezen akciók hátterében az RHN szerint. Hasonló atrocitások történtek Peruban, Brazíliában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is.

Fehéroroszországban Lukasenko elnök márciusi újraválasztása után tucatnyi helyi és külföldi tudósítót bántalmaztak. Olga Ulevics orosz újságírónõt, a Komszomolszkaja Pravda tudósítóját belarusz rohamrendõrök verték meg úgy, hogy eltört az orra.

1995-2004: Tíz halott kilenc év alatt Ukrajnában

Az RHN összeállításában nem szerepelt Ukrajna. Korábban ez az ország volt az újságírók elleni támadások szempontjából az egyik legbrutálisabb, ám amióta Georgij (Heorhij) Gongadze halálából politikai botrány lett, finomodott az erõszakhullám: mostanában már nem gyilkolnak errefelé. Inkább házat gyújtanak fel, vernek vagy fenyegetõznek.

Ukrán belügyesek gyilkolták meg Gongadzét
Gongadzét 2000-ben ölték meg rendkívül kegyetlen módon, arcát savba mártották, és még élt, amikor levágták a fejét. A szálak hamarosan az elnöki palotáig vezettek. Kucsma elnök és tanácsadói, köztük a volt belügyminiszter beszélgetésérõl egy hangszalag is nyilvánosságra került. Ezen Gongadzérõl beszéltek, aki a kormányt kritizálta. Kucsma elnök késõbb elismerte, hogy az õ hangja van a kazettán, de szerinte manipulálták a felvételt. Kucsma bukása után, majd a "narancsos forradalmat" követõen a hatalomra jutó ukrán ellenzék kivizsgáltatta az ügyet, és évekkel késõbb, 2005-ben kiderült, hogy a Belügyminisztérium magas rangú rendõrtisztjei kínozták és ölték meg a tényfeltáró újságírót. Kucsma belügyminisztere, Kravcsenko pedig idõközben gyanús körülmények között öngyilkos lett.

Ukrajnában a Wikipedia összeállítása szerint 1995 óta tíz újságírót öltek meg, a legtöbbet Gongadze halálának évében: ekkor hárman vesztették életüket. 2000 óta két újságíró halt meg (2003-ban és 2004-ben), mindketten gyanús körülmények között. Az egyiket lakásában a frizsider kilincsére akasztva találták meg, a másik autóbalesetben halt meg, amikor egy fontos találkozóra indult volna.

Amióta 2006-ban meggyengült a nyugatbarát ukrán vezetés, ismét egyre több incidensrõl érkezik hír. Az International Press Institute (IPI) szerint 2006 februárjában két újságírót is megtámadtak, az Odesaoblenergo cég biztonsági õrei, egy a cég ellen rendezett tüntetésen.

Ugyancsak februárban felgyújtottak egy épületet Lembergben (Lvov, Lviv), ahol egy helyi hírügynökség és egy internetes újság is mûködött.

Célpontban a nők

Március elsején Lilia Budzsurova szimferopoli (a Krím-félszigeten élõ) újságírónõ házát gyújtották fel. Március 15-én Donyeckben két ismeretlen Natalja Bogomolovát támadta meg, amikor munkából hazafelé tartott.

Április nyolcadikán Vlagyimir Kacmant, egy kijevi újság fõszerkesztõjét verték meg, az elkövetõk szintén ketten voltak. Június harmadikán egy újabb gyújtogatás következett: Szergej Janovszkij herszoni házában keletkezett tûz. Ihor Moszijcsukot, egy Vaszilkov városbeli fõszerkesztõt megvertek augusztus 14-én.