Robbanásveszély Kijevben

Drámai fordulatot is vehetnek az ukrajnai események, nyilatkozta az Indexnek Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő ugyanakkor esélyt lát a helyzet kompromisszumos rendezésére is, ami amúgy a szembenálló felek mindegyikének érdeke lenne.

Még a szövetségesek is szembe kerülhetnek

"Apró dolgokon múlik, hogy hosszan tartó konflktus alakul-e ki, vagy drámai fordulatot vesznek az események" - mondta Sz. Bíró arra reagálva, hogy Kijev főterén egyre nagyobb számban gyülekeznek az ellentáborok hívei. Egyik oldalon az elnök, Juscsenko hívei állnak, a másikon a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendelet ellen tiltakozó kormánypárti tábor. Juscsenko a múlt hétfőn döntött a parlament feloszlatásáról. Indoklása szerint a kormánypártok tömegével csábították át magukhoz – többnyire pénzzel – az ellenzék képviselőit, így a parlament elvesztette legitimitását, hiszen az új parlamenti arányok nem tükrözik a választók akaratát.

A dolgok jelenlegi állása inkább a katasztrófa-forgatókönyveknek kedvez. Estére hétszázezer Janukovics- és Juscsenko-párti tüntetőt várnak a kijevi utcákra, a kormánypártok pedig napok óta polgárháborús helyzettel, "beláthatatlan következményekkel" riogatnak. Ugyanakkor mindkét fél jelezte tárgyalási szándékait is, Juscsenko elnök szerdán levélben jelezte, hogy immár nem ragaszkodik a választások május 27-i dátumához, Janukovicsék pedig hajlanak rá, hogy ne csábítsanak át több kormánypárti kéviselőt.
Bővebben az aktuális fejleményekről>>

Kinek áll ez érdekében?

A parlament feloszlatása egyértelműen a nyugatbarátként jellemzet koalíció, azon belül is Julija Tyimosenko érdeke. Ha ugyanis májusban valóban előrehozott választásokat tartanának, kieshetne a parlamentből Alekszandr Moroz Szocialista Pártja, ami a legutóbbi választásokat követő öthónapos alkudozás során Janukovics mellé állt, hatalomba segítve ezzel az oroszbarátként elkönyvelt kormányfőt.

A választást ugyanis Sz. Bíró szerint valószínűleg Janukovics pártja, a PR nyerné, de már nem tudna többséget szerezni a parlamentben.

Tyimosenkónak azonban a helyzet gyors rendezése az érdeke, egy elhúzódó válság, pláne az elnökválasztás előrehozatala szembefordíthatná Juscsenkóval, aki az elnökválasztáson már riválisa lenne a politikusnőnek.

Józan nyugatiak, visszafogott oroszok

"A konfrontáció nem szolgálja Európa érdekeit" - felelte Sz. Bíró felvetésünkre, hogy kijevi forrásaink szerint a parlament feloszlatásáról hozott elnöki rendeletet Tyimosenko európai körútja előzte meg. A szakértő szerint amúgy a jelenlegi válságban a Nyugat és Oroszország is meglepően higgadt álláspontot képvisel – ezt bizonyítja, hogy a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet például az európaiak is alkotmányellenesnek minősítették.

És ha nem a Nyugat biztatására, akkor miért lépett mégis Juscsenko? Sz. Bíró szerint az elnököt kényszerhelyzetbe hozta a válságot végső soron kirobbantó Janukovics. A kormányfő – aki Sz. Bíró szerint korántsem annyira oroszbarát, mint aminek lefestik, igazából csak lassította a nyugatosodást, nem pedig visszafordította – és pártja az alkotmányozó, kétharmados parlamenti többség megszerzése érdekében gyakorlatilag az ellenzéki kpviselők nagybani felvásárlásába kezdett.

Mivel a folyamat megállíthatatlannak látszott – ez egyben sokat elmond a narancsos koalíció és az ukrán demokrácia állapotáról –, Juscsenkónak nem maradt más választása.

Akár meg is állapodhatnának

A helyzetből azonban Sz. Bíró szerint van kiút, és az ukrán politikai hagyományok is a kompromisszumos megoldás reményét növelik. Hiszen végső soron még a narancsos forradalom is alkotmányos kereteken belül zajlott. A kiutat a szakértő egy olyan megállapodásban látja, hogy egyrészt nem hozzák előre a választásokat, másrészt Janukovicsék ígéretet tesznek rá, hogy nem csábítanak át több képviselőt. Janukovicsék tettek is ilyen gesztust, hiszen a legutóbb átcsábított tizenegy képviselőt végül nem vették fel a kormánypárti frakciókba.

Ha valóban kompromisszum születne, az mindegyik félnek jó lehet. Hiszen, ha minden marad a régiben, legközelebb 2010-ben lennének választások, a stabilitás és a nyugalom pedig jót tenne Ukrajnának, ahol amúgy a narancsos forradalom demokratikus vivmányait igazán Janukovics sem vonja kétségbe.

Mindezek ellenére a helyzet robbanásveszélyes, a nagy tüntetéseken elég egy apró provokáció ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol. Aminél pedig még az elhúzódó válság is jobb megoldás lenne.