Robbanásveszély Kijevben

2007.04.11. 13:49
A szemben álló politikai erők akár kompromisszumos megoldást is találhatnának az ukrajnai válságra, véli Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint ez lenne mindkét oldal érdeke. Viszont a tüntetéseken elszabadulhatnak az indulatok, és a válság enélkül is elhúzódhat.

Drámai fordulatot is vehetnek az ukrajnai események, nyilatkozta az Indexnek Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő ugyanakkor esélyt lát a helyzet kompromisszumos rendezésére is, ami amúgy a szembenálló felek mindegyikének érdeke lenne.


Még a szövetségesek is szembe kerülhetnek

Ki kicsoda?

Viktor Juscsenko A narancsos forradalom vezéralakja, a 2004-es elnökválasztás győztese. Ellenfele az addigi elnök, Leonyid Kucsma kiválasztottja, Viktor Janukovics volt. A 2004-es választás sorsfordító volt Ukrajnában, hiszen Kucsma idején az ország teljes mértékben alárendelte érdekeit Oroszországnak. Juscsenko ezzel szemben a nyugatosodást célozta meg, elemzők szerint irreálisan gyors tempóban.

Viktor Janukovics Az elnökválasztás elvesztése után Janukovics Régiók Pártja néven alapított pártot, ami alapvetően az ország keleti, oroszlakta felében népszerű, ott viszont gyakorlatilag egyeduralkodó. Az egyértelműen oroszbarátnak elkönyvelt politikus kormányfőként a vártnál autonómabban viselkedik, a félelmekkel szemben nem fordította vissza a nyugatosodási folyamatot, csak lassított a tempón. Ez indokolt is lehet, hiszen például a Juscsenko által erőltetett NATO-tagság támogatottsága alig 17-22 százalékos az ukrán népesség körében.

Julija Tyimosenko A narancsos forradalom másik vezéralakja, Juscsenko hatalomba kerülése után kormányfő. A milliárdos vállalkozó egyértelműen nyugati kötődésű, a radikális reformok híve. A narancsos koalíció messze legnépszerűbb politikusa a mostani válság nyertese lehetne, ha valóban előre hozott választásokat tartanának. Egy esetleges elnökválasztáson azonban már Juscsenko ellenfele lehet, hiszen népszerűbb az elnöknél.

Alekszandr Moroz A Szocialista Párt nevű törpepárt elnöke amolyan királycsináló. A narancsos forradalmat az ő átállása vitte sikerre, ahogy ismét az ő átállása segítette a kormányfői székbe Viktor Janukovicsot. A parlament feloszlatásának ő lehet az igazi vesztese, mert pártja kieshet a képviselőházból.

"Apró dolgokon múlik, hogy hosszan tartó konflktus alakul-e ki, vagy drámai fordulatot vesznek az események" - mondta Sz. Bíró arra reagálva, hogy Kijev főterén egyre nagyobb számban gyülekeznek az ellentáborok hívei. Egyik oldalon az elnök, Juscsenko hívei állnak, a másikon a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendelet ellen tiltakozó kormánypárti tábor. Juscsenko a múlt hétfőn döntött a parlament feloszlatásáról. Indoklása szerint a kormánypártok tömegével csábították át magukhoz – többnyire pénzzel – az ellenzék képviselőit, így a parlament elvesztette legitimitását, hiszen az új parlamenti arányok nem tükrözik a választók akaratát.

A dolgok jelenlegi állása inkább a katasztrófa-forgatókönyveknek kedvez. Estére hétszázezer Janukovics- és Juscsenko-párti tüntetőt várnak a kijevi utcákra, a kormánypártok pedig napok óta polgárháborús helyzettel, "beláthatatlan következményekkel" riogatnak. Ugyanakkor mindkét fél jelezte tárgyalási szándékait is, Juscsenko elnök szerdán levélben jelezte, hogy immár nem ragaszkodik a választások május 27-i dátumához, Janukovicsék pedig hajlanak rá, hogy ne csábítsanak át több kormánypárti kéviselőt.
Bővebben az aktuális fejleményekről>>

Kinek áll ez érdekében?

A parlament feloszlatása egyértelműen a nyugatbarátként jellemzet koalíció, azon belül is Julija Tyimosenko érdeke. Ha ugyanis májusban valóban előrehozott választásokat tartanának, kieshetne a parlamentből Alekszandr Moroz Szocialista Pártja, ami a legutóbbi választásokat követő öthónapos alkudozás során Janukovics mellé állt, hatalomba segítve ezzel az oroszbarátként elkönyvelt kormányfőt.

A választást ugyanis Sz. Bíró szerint valószínűleg Janukovics pártja, a PR nyerné, de már nem tudna többséget szerezni a parlamentben.


Tyimosenkónak azonban a helyzet gyors rendezése az érdeke, egy elhúzódó válság, pláne az elnökválasztás előrehozatala szembefordíthatná Juscsenkóval, aki az elnökválasztáson már riválisa lenne a politikusnőnek.

Józan nyugatiak, visszafogott oroszok

"A konfrontáció nem szolgálja Európa érdekeit" - felelte Sz. Bíró felvetésünkre, hogy kijevi forrásaink szerint a parlament feloszlatásáról hozott elnöki rendeletet Tyimosenko európai körútja előzte meg. A szakértő szerint amúgy a jelenlegi válságban a Nyugat és Oroszország is meglepően higgadt álláspontot képvisel – ezt bizonyítja, hogy a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet például az európaiak is alkotmányellenesnek minősítették.

És ha nem a Nyugat biztatására, akkor miért lépett mégis Juscsenko? Sz. Bíró szerint az elnököt kényszerhelyzetbe hozta a válságot végső soron kirobbantó Janukovics. A kormányfő – aki Sz. Bíró szerint korántsem annyira oroszbarát, mint aminek lefestik, igazából csak lassította a nyugatosodást, nem pedig visszafordította – és pártja az alkotmányozó, kétharmados parlamenti többség megszerzése érdekében gyakorlatilag az ellenzéki kpviselők nagybani felvásárlásába kezdett.

Mivel a folyamat megállíthatatlannak látszott – ez egyben sokat elmond a narancsos koalíció és az ukrán demokrácia állapotáról –, Juscsenkónak nem maradt más választása.

Akár meg is állapodhatnának

A helyzetből azonban Sz. Bíró szerint van kiút, és az ukrán politikai hagyományok is a kompromisszumos megoldás reményét növelik. Hiszen végső soron még a narancsos forradalom is alkotmányos kereteken belül zajlott. A kiutat a szakértő egy olyan megállapodásban látja, hogy egyrészt nem hozzák előre a választásokat, másrészt Janukovicsék ígéretet tesznek rá, hogy nem csábítanak át több képviselőt. Janukovicsék tettek is ilyen gesztust, hiszen a legutóbb átcsábított tizenegy képviselőt végül nem vették fel a kormánypárti frakciókba.


Viktor Juscsenko nyugati újságíróknak ad interjút

Ha valóban kompromisszum születne, az mindegyik félnek jó lehet. Hiszen, ha minden marad a régiben, legközelebb 2010-ben lennének választások, a stabilitás és a nyugalom pedig jót tenne Ukrajnának, ahol amúgy a narancsos forradalom demokratikus vivmányait igazán Janukovics sem vonja kétségbe.

Mindezek ellenére a helyzet robbanásveszélyes, a nagy tüntetéseken elég egy apró provokáció ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol. Aminél pedig még az elhúzódó válság is jobb megoldás lenne.