További Külföld cikkek
- Merényletet terveztek Ferenc pápa ellen, részleteket közölt az egyházfő
- Az egész világ Oroszországra figyel, érkezhet a megtorlás a moszkvai merényletre
- Uniós eljárás indul a TikTok ellen a romániai választásokba történő „beavatkozás” miatt
- Újra Waltonék lettek a leggazdagabb család a világon
- Az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy a hagyományos újságírásnak végleg befellegzett
Szerdán nem született megállapodás az orosz-ukrán gázár-vitában - idézték orosz hírügynökségek a Moszkvában tárgyaló ukrán energiaügyi minisztert. Ivan Placskov tájékoztatása szerint a megbeszélések csütörtökön folytatódnak. A két ország között az elmúlt hónapokban éles vita alakult ki a jövő évi gázárakról. Ha nem jön létre az év végig új szerződés, a Gazprom leállítja Ukrajna földgázellátását – közölte korábban a Gazprom orosz vállalat képviselője.
A vitát az váltotta ki, hogy az orosz cég közel ötszörösére szeretné emelni a Kijevnek jutatott gáz árát. A Gazprom tervei szerint 1000 köbméter földgázért a jelenlegi, nem egészen 50 dollár helyett 230 dollárt kellene fizetnie Kijevnek. Ez annak a stratégiának a része, amelynek keretében a Gazprom a szovjet korszak kedvezményes árairól áttér a nemzetközi piac szabályai szerinti kereskedésre.
Lopni fogják a gázt?
A magyar háztartások gázellátása biztonságban van, az orosz-ukrán gázvita magyarországi hatásainak elkerülése érdekében a kormány folyamatosan tárgyal a partnerekkel - közölte Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter.
A Gazprom szerdán arról tájékoztatta a Mol-t: nem tudják garantálni, hogy az ukrán fél a földgázszállítmányt maradéktalanul eljuttatja az ukrán-magyar határra, annak ellenére, hogy az orosz-ukrán határon átadják a szerződött mennyiséget. A Mol szerződése alapján az orosz fél a magyar-ukrán határon garantálja a szállítandó mennyiséget, a Mol válaszlevelében az orosz féltől a változatlan szállítás garanciáját kérte - mondta Kóka János.
Magyarország körülbelül hárommilliárd köbméternyi gáztartalékkal rendelkezik, ez azonban nem elsődlegesen a szállítási kiesések kompenzálására való, hanem a gázfelhasználás ingadozásának kiegyensúlyozására. Bármiféle kiesés esetén a tartalékok hónapokon keresztül biztosíthatnák a zavartalan gázellátást - húzta alá a miniszter.
Kijevben élesen elutasítják az orosz követelést, azt hangoztatva, hogy Ukrajnának átmeneti időszakra van szüksége, amíg gazdasága alkalmazkodni tud az új feltételekhez. Ukrajnában úgy vélik: a Gazprom engedelmes eszköze a Kreml terveinek, amelyeknek célja megbüntetni Ukrajnát. A két ország viszonya igen fagyossá vált azt követően, hogy az Ukrajnában tavaly lezajlott narancsos forradalom eredményeként a Nyugat-barát Viktor Juscsenko került az elnöki posztra letaszítva onnan Moszkva kegyencét, Viktor Janukovicsot.
A Gazpromnak ugyanakkor nagy fejtörést okoz, hogy az ukrajnai csővezeték elzárása ne sújtsa a konszern közép- és nyugat-európai vásárlóit is. Az utóbbi térségbe irányuló orosz gázszállítmányok 80 százaléka ugyanis Ukrajnán keresztül éri el a célországokat. Az aggályok eloszlatása végett a Gazprom múlt pénteken nyilvános próbát tartott, demonstrálva, hogy képes Ukrajnát kiiktatni a gázellátásból anélkül, hogy ez hatással volna a nyugati szállítmányokra.
Az Kárpátalján komoly gondokat okozott: a Munkácsi járásban a nyomáscsökkentés miatt egyes helyeken automatikusan leálltak a kazánok és a konvektorok. A megyei hatóságok takarékosságra szólították fel a lakosságot.
Ukrajna viszont azzal érvel: minden ezer köbméter földgázból 150 köbméter jogosan illeti meg. A Gazprom szóvivője annyit elismert, hogy a 2001 októberben kötött szerződés értelmében a tranzitszállításért fölgázban, vagy pénzben kell fizetni, de a szolgáltatásért fizetendő térítést évente kell rögzíteni, ezért Ukrajnának nincs joga jövő év január elejétől elvenni az orosz fölgázból.
Az ügynek magyar vonatkozása is van. Ha ugyanis Ukrajna folytatja a maga részének lecsapolását, akkor Nyugat-Európának (így Magyarországnak) húsz százalékkal kevesebb gáz jut.
A Gazprom szerint amennyiben az árról szóló jegyzéket nem írják alá az év végig, és Ukrajna bármennyi orosz fölgázt is lecsapol a területén átmenő tranzit szállítmányból, az lopásnak lesz tekinthető. Az orosz cégóriás szerint Ukrajna ez esetben az Európai Uniót is meglopná, ahová csatlakozni szeretne.
Megcsapolnák az orosz flottát
A vitát csak súlyosbította, hogy az ártárgyalások közben december 22-én egy magas rangú ukrán diplomata azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a fekete-tengeri flotta jogtalanul használ egyes krími létesítményeket. Elemzők szerint Ukrajna az orosz földgáz árának emelését az orosz fekete-tengeri flotta által fizetett évi 93 millió dolláros bérleti díj megemelésével kívánja kivédeni.
Az orosz fekete-tengeri flotta a krími Szevasztopolban és több kisebb támaszponton állomásozik. A Szovjetunió 1991-ben történt felbomlása után az egykori szovjet fekete-tengeri flottát felosztották Oroszország és Ukrajna között. A kétoldalú szerződés értelmében az orosz flotta 2017-ig állomásozhat a Krímben.
Egy 1997-es megállapodás alapján az oroszok évi 93 millió dollárért használják a szevasztopoli bázist. A szerződés alapján a bázis hét hadihajónak, 125 egyéb hajónak, tíz tengeralattjárónak, harmincöt harci repülőgépnek és tizenhárom harci helikopternek ad otthont 2017-ig.
Az ukránok szerint azonban ebből több pénzt is ki lehetne szedni. Minden bizonnyal erre utalnak az ukrán fél válaszlépései, amikor kijelentik: racionális árakat kell megszabni az oroszoknak a támaszpontok használatáért. Kijevi források szerint a szevasztopoli létesítmények bérlete az oroszoknak évi kétmilliárd dollárt is megérne.
Vissza a tárgyalóasztalhoz
"A Fekete-tengeri flottáról szóló megállapodás elválaszthatatlan része az orosz-ukrán alapszerződésnek, amelynek a második része az államhatárok sérthetetlenségének elismerését tartalmazza. Ezért ezeknek a megállapodásoknak a felülvizsgálata a halállal ér fel" - jelentette ki Szergej Ivanov kedden a Moszkva melletti Naro-Fominszkban.
Az orosz védelmi miniszter óva intette Ukrajnát attól, hogy bolygassa a Fekete-tengeri orosz flotta Krím-félszigeti állomásozásának feltételeit, értésre adva: ez a lépés határköveteléseket válthatna ki Oroszországban, ami végzetes következményekkel járhat. Orosz nacionalista politikusok egyébként gyakran szorgalmazzák a Krím visszacsatolását, amely 1954-ben, Nyikita Hruscsov szovjet vezető jóvoltából került át Ukrajnához.
Kijev erre reagálva közölte, hogy nem akar egyoldalúan változtatni ezeken a feltételeken. Anatolij Hricenko ukrán védelmi miniszter közölte: Kijev tiszteletben tartja a bérleti szerződést. "Ha problémák merülnek fel, azokat kétoldalúan, higgadtan, döntőbírák részvételével és a kormányok között kell megoldani" – nyilatkozta a tárca vezetője.
Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnök a múlt héten kilátásba helyezte, hogy Kijev az őt érő orosz gazdasági nyomás miatt konzultációt kér azoktól a nyugati hatalmaktól, amelyek az atomsorompó-szerződéshez való 1994-es csatlakozásakor vállalták nemzetbiztonságának szavatolását. a memorandum aláíróitól. Az 1994 decemberében aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának, cserében a területén maradt szovjet atomfegyverek birtoklásáról való lemondásáért.
Az orosz külügyminisztérium szerdán úgy vélte: Ukrajna nem kérhet oltalmat a gázárviszályban. Moszkva meg van győződve arról, hogy az európai árakra való áttérés az Ukrajnának szánt gázszállítások és a rajta keresztül Nyugat-Európába irányuló gáztranzit tekintetében nem tekinthető a szuverén ukrán jogérvényesítés veszélyeztetésének – áll az orosz külügyminisztérium szerdai közleményében.