A szabadság hiánya

A jelentésből kiviláglik, hogy az arab világ nem csak hogy rosszabb helyzetben van gazdasági és társadalmi fejlettségét tekintve, mint a világ szinte összes többi része, de a kilátásai is sötétebbek. Az egy fejre jutó GDP 1960-ban magasabb volt, mint az távol-keleti "kistigriseké" - ma fele akkora. Spanyolországnak (az Európai Unió egyik legkevésbé fejlett tagjának) egyedül nagyobb a GDP-je, mint a 22 arab országnak együttvéve. Az elmúlt ötven évben az arab világ gazdaságánál (átlagosan évi 0,5 százalék) csak Fekete-Afrikáé növekedett lassabban, ami azt jelenti, hogy egy átlagos arabnak 140 évébe fog telni, hogy megduplázza keresetét - a világátlag kevesebb mint 10 év.

Szabadságjogaikat és a kulturális élet elevenségét tekinte a helyzet hasonlóan rossz. Egyetlen arab demokrácia sincs. Az általánosan használt szabadságindexet használva, amely olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a szólásszabadság, a média függetlensége, politikai és polgári jogok, a kormány leválthatósága és beszámoltathatósága, a jelentés az arab világot a világ hét fő régiója közül az utolsó helyre tette. Noha a közoktatás komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedekben, 65 millió felnőtt arab írni-olvasni sem tud (összesen 280 millió arab van). A tudományos kiadások a legalacsonyabbak az egész világon. A személyi számítógépek elterjedtsége 1,2 százalék, és a lakosságnak mindössze 0,6 százaléka használja az internetet - kevesebben mint Fekete-Afrikában. Az egész arab világban kevesebb idegen nyelvű könyvet fordítanak le évente, mint Görögországban. Az eredmény? A megkérdezett arab fiatalok fele ki akar vándorolni.

Elnyomott nők

Az ENSZ tanulmánya külön kitér a nők helyzetére. A nők a legtöbb arab országban elnyomottak, szabadságjogaikat korlátozzák, felük írni-olvasni sem tud. Az arab parlamenti képviselők mindössze 3,5 százaléka nő - ez harmada a fekete-afrikai átlagnak. Ahol léteznek választások, sok helyen nem is szavazhatnak. A leggyakrabban emlegett példa: a szaúdi nők még jogosítványt sem kaphatnak. A nők (a lakosság fele) effektív kizárása a társadalomból persze drasztikus hatással van a gazdaságra. "Sajnos az arab világ jórészt megfosztja magát polgárai felének kreativitásáról és produktivitásától" - áll a tanulmányban.

A szabadság hiánya

A jelentés, amelyet egyébként arab kutatók állítottak össze, megnevezi a főbb okokat is, amiért az arab világ ilyen súlyos problémákkal küzd: a szabadságjogok és a demokratikus politika csaknem teljes hiánya, a nők jogainak eltiprása, valamint az alacsony szinvonalú oktatási rendszer. A jelentés elismeri az arab-izraeli háború destabilizáló hatását (az arabok belső konfliktusai mellett), ugyanakkor leszögezi, hogy a fő ok az, hogy "a szabadság hiánya megakadályozza a fejlődést".

Mindezeknek megfelelően a reform útját is kijelöli a tanulmány. "A fejlődés az emberi tudás és képességek kiaknázásában rejlik. (...) A jó kormányzás lényege az emberek, főként a legszegényebb rétegek, gazdasági, politikai és társadalmi szabadságjogainak kiterjesztésében és biztosításában áll. A női egyenjogúság megvalósítása szintén fontos" - áll a jelentésben.

Robbanás előtt

A radikális reformok már csak azért is szükségesek, mert 20 éven belük az arab országok össznépessége a mai 280 millióról 410-459 millióra nő. Az átlagos munkanélküliség jelenleg 15 százalék körül van, de a lakosság 38 százaléka 14 éven aluli (!). Vagyis az arab világ népességrobbanás előtt áll, és a jelenlegi növedési ütem mellett elképzelhetetlen, hogy a gazdaság munkát tudjon biztosítani az új munkaerőnek. Az ENSZ becslése szerint 2010-re 25 millió ember lesz munka nélkül az arab világban. Mi lesz velük?