Már Olaszország is aggódik az urántartalmú lőszer miatt

Korábban Finnország, Spanyolország, Portugália és Franciaország is vizsgálatot indított a gyengítetturán-tartalmú lövedékek jugoszláviai használatával kapcsolatban. December végén André Flahaut, belga védelmi miniszter felszólította az EU védelmi minisztereit: kezdeményezzenek vizsgálatot az ügyben.

Az olasz kormány tudott a fegyver használatáról

Giuliano Amato, olasz miniszterelnök a La Repubblica szerdai számában megjelent interjújában beszélt a boszniai hadműveletek idején használt urántartalmú lövedékekről. A botrány néhány héttel ezelőtt robbant ki Olaszországban annak kapcsán, hogy kiderült: a NATO gépei több mint tízezer, gyengített uránt tartalmazó lövedéket lőttek ki a boszniai hadműveletek során.

A NATO gépei több mint tízezer gyengített uránt tartalmazó lövedéket lőttek ki

Amato interjújában elismeri, hogy az olasz kormány tudott e lövedékek használatáról mind Koszovóban, mind Boszniában. Eddig azonban úgy vélték, a veszély nem valós. Most megkérték a NATO-t, végezze el a szükséges vizsgálatokat ebben az ügyben, és odahaza is létrehoztak egy szakértői bizottságot. Amato leszögezte: nem szeretné, ha Olaszország szövetségesi hűsége bárkit feljogosítana arra, hogy megengedjen magának ilyen "hanyagságokat". A NATO ugyanis december végéig nem tájékoztatta Rómát a veszélyekről.

A Corriere della Sera hasábjain egy nyugalmazott olasz ezredes, aki a korábbi években Boszniában teljesített szolgálatot, beszámolt arról, hogy 1996-ban sugárzást észlelt egy kórházban, ahol egy olasz kontingens is állomásozott. A bombázások során egy urántartalmú lövedék eltalálta a tetőn az egyik villámhárítót, így annak egyik alkatrésze fél éven keresztül a megengedettnél tízszer erősebb sugárzást bocsátott ki. A szakemberek, miután ezt felfedezték, eltávolították az alkatrészt, de az olasz kontingens a helyszínen hat hónapon keresztül ki volt téve a sugárzásnak - mondja az ezredes.

Eközben Törökországban is megkezdték annak a mintegy ezer török katonának az orvosi vizsgálatát, akik a balkáni háború idején Koszovóban szolgáltak.

A gyengített urán A gyengített urán annak a folyamatnak a mellékterméke, melynek során a természetes uránt dúsítják, hogy azt nukleáris fűtőanyagként, vagy nukleáris fegyverekben alkalmazhassák. A gyengített urán sugárzása hatvan százaléka a természetes uránénak. A gyengített uránt páncéltörő lövedékek mellett repülőgépek vezérsíkjaiban és hajók tőkesúlyában is használják. Az Öbölháborús betegségekkel foglalkozó különleges tanácsadó iroda (Office of the Special Assistant for Gulf War Illnesses) jelentése szerint a gyengített urán sugárzása ,,veszélytelen a testen kívül". Azonban, ,,ha fegyverrepesz vagy por formájában bekerül a szervezetbe, úgy komoly és hosszú távú következményei lehetnek".

Washington szerint a lövedék az alkalmazókra nem veszélyes

Jugoszlávia szerint az amerikai légierő összesen 50 ezer ilyen lőszert használt el, főként Koszovó délnyugati részén. Itt később olasz, spanyol, portugál, görög és amerikai katonák szolgáltak. A NATO 31 ezer lőszer kilövését ismeri el. Amerikai források szerint a lövedékeknek nem lehet közük a katonák megbetegedéséhez, mert a csökkentett sugárzású uránt tartalmazó lőszer ,,nem képvisel nagyobb egészségi kockázatot, mint a hagyományos fegyverek". Irak évek óta az Egyesült Államok által az Öbölháborúban ellene felhasznált urántartamú lövedékeket okolja a rákos és leukémiás megbetegedések számának állítólagos növekedése miatt.

A NATO is megvitatja a kérdést

Az olasz külügyminisztérium kérésére a NATO politikai bizottsága és az Észak-atlanti Tanács január 9-én Brüsszelben megvitatja a boszniai hadművelet során használt, urántartalmú lövedékekkel kapcsolatos problémákat. Az ANSA olasz hírügynökség a Farnesina (olasz külügyminisztérium) forrásaira hivatkozva jelentette ezt, emlékeztetve, hogy az Észak-atlanti Tanácsnál működő olasz állandó képviselet már december 22-én hivatalos formában kért felvilágosítást az ügyről. Lamberto Dini külügyminiszter január 2-án arra kérte a szövetséget, hogy a lehető legnagyobb fokú együttműködését biztosítsa Róma számára az olaszországi halálesetek és megbetegedések hátterének, valamint az egész ügy haditechnikai vonatkozásainak a feltárásában. A hírügynökség a NATO egyik szóvivőjét idézi, aki biztosította Olaszországot a szövetség teljes készségéről. ,,A NATO minden szükséges intézkedést meghoz majd, hogy ellássa Olaszországot a kért információkkal" - mondta a szóvivő az ANSA-nak, hozzáfűzve, hogy az Észak-atlanti Szövetség jelenleg is folytat vizsgálatot ebben a kérdésben.

Némi ijedelem északon

Azt követően, hogy egy hatodik olasz katona is meghalt az egykori Jugoszlávia területén teljesített szolgálat után, Dánia és másik három északi ország megvizsgálja a Balkánon szolgáló katonáit, nem tapasztalhatóak-e rajtuk a "Balkán-szindróma" jelei. A dán hadsereg kérte az ország egészségügyi hatóságait: vizsgálják ki a betegséget, még mielőtt tesztelnék azt a csaknem ezer dán katonát, akik Boszniában és Koszovóban szolgáltak. Svédország és Norvégia is fontolgatja, hogy ellenőrizteti balkáni békekatonáinak egészségi állapotát. Finnországban a szolgálat közben szerzett betegségekkel foglalkozó intézet akarja kivizsgálni azokat a katonákat, akik több mint egy évig állomásoztak Koszovóban.