Dagad a botrány az uránlőszer körül

A brit védelmi minisztérium véleménye szerint a koszovói háború idején az amerikai légierő által bevetett gyengített uránlövedékek nem jelentenek veszélyt a térségben békefenntartó feladatokat ellátó brit katonák egészségére. Az 1991-es Öbölháború után ötezer brit veterán betegedett meg, és a betegség eredetét számos katona az uránt tartalmazó páncéltörő lövedékek bevetésének a számlájára írja. Az ezt az elméletet alátámasztó, kanadai orvosok által készített jelentést a védelmi tárca nem fogadta el.

Vége a tiszta háború mítoszának

Koszovói Nato-katona

Az olasz La Repubblica csütörtöki vezércikkében a "tiszta háború" képmutató meséjének szertefoszlásáról ír. A lap szerint nincs olyan amerikai pilóta vagy harckocsizó, aki ne ismerné pontosan annak a lövedéknek az összetételét, amelyet kilő. Az avianói amerikai légibázison már jó ideje folynak a vizsgálatok azzal kapcsolatban, hogy az effajta hadműveletek milyen hatást gyakorolnak a környezetre, illetve, hogy van-e összefüggés a leukémiás megbetegedések és a gyengített urán alkalmazása között.

A La Stampa hasábjain a védelmi minisztérium államtitkára az eddigi vizsgálati eredmények alapján nem tartja valószínűnek, hogy összefüggés lenne az olaszországi rákos megbetegedések és halálesetek, illetve a Balkánon kilőtt, urántartalmú muníció között.

Magyar katonák nincsenek veszélyben A Külügyminisztérium - az MH Vezérkar Egészségügyi Szolgálatától kapott - információi szerint a boszniai és koszovói magyar békefenntartók körében különleges egészségügyi problémák nem jelentkeztek - közölte csütörtökön Horváth Gábor, a minisztérium szóvivője. Elmondta: olasz részről a boszniai SFOR-ban korábban szolgálatot teljesítő olasz katonák betegségei kapcsán kezdeményeztek vizsgálatot. Magyarország 1995-ben nem volt részese ennek a katonai műveletnek, így nincsenek információi ennek részleteiről. A később az IFOR-ban, illetve SFOR-ban szolgálatot teljesítő magyar kontingens bázisa Horvátországban volt, nem Boszniában. Hozzátette: Magyarország közvetlenül nem vett részt a koszovói katonai műveletekben, így jelenleg nem áll rendelkezésére bővebb információ a részletekről.

Francia katonák nem használták

Alain Richard francia védelmi miniszter közlése szerint a francia erők nem kényszerültek a gyanúba került töltetek alkalmazására. Egy szóvivő azonban később bejelentette: négy leukémiában szenvedő balkáni veteránt kezelnek francia katonai kórházakban. A miniszter ennek ellenére hangozatta, hogy a jelenleg folyó vizsgálatok a töltetek alkalmazhatóságát igazolják. Mint mondotta, a lövedékekről való lemondás veszteséget jelentene a támadó hadműveletek szempontjából.

Az olasz televízió csütörtöki beszámolója szerint az olasz vasút egyik két évvel ezelőtt rákban elhunyt alkalmazottja feltételezhetően a Balkánon bevetett gyengített uránt tartalmazó lövedékek áldozata volt. A szóban forgó személy 1996-ban részt vett Boszniában a lerombolt vasútvonalak helyreállítási munkálataiban. Hazatérte után rákos tünetei keletkeztek, majd 1998-ban meghalt. A televízió jelentése szerint betegségét a NATO urániumos fegyverei okozhatták. Ez a hetedik haláleset, amelyet a Balkán-szindróma számlájára írnak Olaszországban. Eddig hat olyan katona haláláról beszéltek, aki az 1990-es évek végén Boszniában és Koszovóban teljesített szolgálatot.

A német hadseregnek nincsenek arra vonatkozó adatai, hogy német katonák koszovói bevetésük során az uránlövedékek maradványaitól megbetegedtek volna. A berlini védelmi minisztérium csütörtökön közölte, hogy a katonák vizsgálata során mindeddig nem állapítottak meg olyan betegséget, amely az urántartalmú lövedékekkel való érintkezésre lenne visszavezethető. A német katonák 1999 óta tartó megfigyelése során a csapatok reprezentatív hányadát vizsgálták.

Finnországban eddig minden rendben

Finnország ugyancsak csütörtökön közölte: megvizsgálja a finn békefenntartók egészségi állapotát azok után a hírek után, melyek szerint az egykori Jugoszláviában szolgálatot teljesítő NATO-katonák körében a Balkán-szindróma összefoglaló névre keresztelt rejtélyes betegségek jelentkeztek. Az első vizsgálatok során nem állapítottak meg semmi rendkívülit annak a 800-800 finn katonának az egészségét illetően, aki tavaly, illetve idén Koszovóban szolgált, de az ellenőrzéseket kiszélesítik.

Magyarországon még nem volt vizsgálat

A Magyar Honvédség eddig nem végzett vizsgálatot annak kapcsán, hogy olasz katonák halála vezethető vissza a boszniai harcokban a NATO által használt urántartalmú lövedékekre - mondta a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke. Svéd László orvos vezérőrnagy hangsúlyozta: amióta magyar katonák Bosznia-Hercegovinában, illetve Koszovóban tevékenykednek, egyetlen rákos megbetegedés nem fordult elő. Mint mondta, ha a NATO úgy dönt, hogy felhívja tagországainak figyelmét arra, hogy célszerű lenne megvizsgálni az eddigi missziókban dolgozó katonákat, akkor sor kerülhet egy ilyen vizsgálatra. Azt is ismertette, hogy a honvédség 1999-ben végzett háttérsugárzás méréseket a déli határon, de nem tapasztaltak a normálistól eltérő értékeket.

Az EU aggódik, de hivatalos kutakodás még nem indul

Az Európai Bizottságnak egy közösségi irányelv elvben jogalapot ad arra, hogy vizsgálatot folytasson a gyengített urán ügyében, hivatalos vizsgálat azonban egyelőre nem indult - közölte csütörtökön a bizottság szóvivője. Jonathan Faull elmondta, hogy a bizottság osztja azokat az aggodalmakat, amelyek szerint összefüggés lehet a gyengített uránium és a térségben szolgált katonák megbetegedése között. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy katonai kérdésről lévén szó, a bizottság illetékessége az adott esetben meglehetősen korlátozott.

Belgrád szerint 30 százalékkal nőtt a rákos esetek száma

A NATO két évvel ezelőtti, Jugoszlávia elleni légitámadásai után szerte az országban 30 százalékkal emelkedett a rákos megbetegedések száma - állította csütörtökön egy tekintélyes jugoszláv ökológus. Dejan Dimov szerint a NATO nemcsak koszovói célok ellen alkalmazott urántartalmú lövedékeket, hanem a Belgrád belvárosát és más szerbiai városokat ért támadások során is. A sugárzás minden helyszínen mintegy 10 kilométeres sugarú körzetben életveszélyes - állította a szakértő.