Obama inkább segélyezne, nem háborúzna
További USA cikkek
- Donald Trump megszólalt: „Vérfürdő” lesz, ha nem választják újra
- Jön Joe Biden évértékelője, mindenki azt várja, megteszi-e a nagy bejelentést
- Balkáni tükör: kire kacsint Trump, kit segít Biden?
- Trump egy volt energiaügyi lobbistát jelölt belügyminiszternek
- Trump: Obama lehallgatott, ez az új Watergate
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön ismertetett új nemzetbiztonsági doktrínájában elődeinél nagyobb hangsúlyt helyez a globális együttműködésre és a szélesebb körű biztonsági partnerségekre.
Az elkövetkező évek katonai és diplomáciai tevékenységének alapjait körvonalazó dokumentum szerint az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában a fegyveres megoldás az utolsó eszköz.
Az új doktrína lényegében szakítást jelent a Bush-kormány "Amerika mindent egyedül megold" megközelítésével. Obama szerint az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie partneri viszonyait hagyományos szövetségesi rendszerén túlra, egyebek mellett olyan felemelkedő hatalmakra, mint Kína és India.
A doktrína ugyanakkor nem veti el a Bush-kormányhoz fűződő megelőző háború elméletét, illetve azt az elvet, hogy az Egyesült Államok szükség esetén önállóan jár el, ha fenyegetve érzi magát. Ez nyilván bírálatot fog kiváltani a baloldal részéről, amely élesebb elhatárolódást szorgalmazott.
Diplomácia és segélyek
Obama az új stratégiában központi szerepet szán a diplomáciának és a nemzetközi segélyezésnek. Ezt viszont várhatóan a republikánusok fogják kritizálni, mondván, hogy az elnök gyengekezű a nemzetbiztonság terén.
A stratégia fontos eleme a feszes gazdálkodás is, vagyis a gondos költségvetési politika, az államadósság csökkentése és a gazdasági növekedés ösztönzése. "A gazdaság megújítása az amerikai hatalom forrása" - tartalmazza az okmány. A nemzetbiztonsági stratégiának első ízben eleme az ország gazdasági állapota.
A doktrína - amelynek elkészítésére minden elnököt törvény kötelez - általánosságban szól az ország biztonsági érdekeiről, de konkrétan és többször említi, hogy fel kell számolni az al-Kaida terrorcsoportot, és
Amerika ellenségei közé sorolja Iránt és Észak-Koreát azok atomprogramja miatt. Ugyancsak az Egyesült Államok nemzetbiztonságát fenyegető elemek között említi a dokumentum a hazai terroristákat, a kibertámadásokat, illetve a klímaváltozást - ezek az elemek sem szerepeltek az előző elnök, George Bush legutóbbi, 2006-os doktrínájában. Lényeges változás, hogy a nemzetbiztonsági stratégia kifejezéstárából eltűnt a terrorellenes háború fogalma, amely Bush külpolitikájának központi eleme volt.
Obama elnök fő ellenzéki bírálói szerint a Fehér Ház elmúlt egy évben folytatott politikája több tekintetben kudarcot vallott: Irán és Észak-Korea továbbra is dacol a nemzetközi közösséggel, nem állítja le nukleáris programját, patthelyzet alakult ki Afganisztánban, és megjelentek az Egyesült Államokban a belső, vagyis amerikai állampolgárságú terroristák.