Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az amerikai külügy elismerte az orosz-amerikai paktumok létét

2000.10.26. 18:01
Tovább gyűrűzik az Index által már ismertetett, október közepén kirobbant Gore-Csernomirgyin botrány az Egyesült Államokban. Néhány amerikai napilapban megjelentek bizonyos dokumentumrészletek, amelyek azt bizonyították, hogy 1995-ben Al Gore Csernomirgyin kérésére eltitkolta a Kongresszus elől az orosz-iráni fegyverszállítás és nukleáris együttműködés fontos részleteit. A külügyminisztérium hivatalnokai egy bizottsági meghallgatáson azóta elismerték a paktumok létét, de azt állítják, hogy azok nem sértették az amerikai törvényeket, sőt kifejezetten hasznosak voltak, és a nemzetbiztonságot szolgálták. A republikánusoknak, köztük Bush elnökjelöltnek azonban más a véleménye.
Az amerikai külügyminisztérium képviselői a Kongresszus külügyi bizottságának albizottsága előtt elismerték, hogy az 1995-ös titkos Gore-Csernomirgyin megállapodások fontos részleteit eltitkolták a törvényhozás elől. John P. Barker, aki a külügyben a nemzetközi fegyverkereskedelmi megállapodások betartásáért felel, ennek ellenére kijelentette, hogy a megállapodás, illetve annak titokban tartása nem sértette az amerikai érdekeket, és nem fenyegette a nemzetbiztonságot. Barker szerint a titkos paktumra szükség volt, az orosz-iráni fegyverszállítást ezzel az eszközzel lehetetett leginkább ellenőrizni és befolyásolni.

Csernomirgyin szerint politikai indíttatású a támadás
Mint arról az Index is beszámolt, október közepén a New York Timesban, majd a Washington Timesban is megjelentek olyan dokumentumrészletek, amelyek azt bizonyították, hogy 1995-ben Al Gore alelnök ígéretet tett Csernomirgyin akkori orosz miniszterelnöknek, hogy a tudomására jutott, orosz-iráni fegyverszállításokkal kapcsolatos információkat nem adja át a Kongresszusnak, sőt segít Moszkvának abban, hogy a szállítások miatt rá vonatkozó amerikai szankciókról szóló jogszabályokat megkerülje. Cserébe Oroszország megígérte, hogy csak 1999. dec. 31-ig szállít fegyvert Iránnak.

Egy későbbi, de szintén 1995-ös megállapodás már nem hagyományos fegyverek szállításáról, hanem nukleáris technológia eladásáról szólt. Csernomirgyin a levelek tanúsága szerint itt is arra kérte Al Gore-t, hogy titkolja el a Kongresszus elől a birtokába jutott adatokat.

Oroszország egyébként idén is folytatta a fegyverszállítást, ezért januárban Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a megállapodás betartására kérte Ivanov külügyminisztert egy titkos levélben. Októberben ez a levél is kiszivárgott. A szankciókról szóló 1992-es törvényjavaslatot még szenátorként egyébként éppen Al Gore és a republikánus McCain (aki később a republikánus párton belül Bush ellenfele lett az elnökválasztási kampányban) nyújtotta be.

Barker szerint a dokumentumok közlése veszélyezteti a nemzetbiztonságot

Az albizottság előtt Barker elmondta: a '95-ös egyezmény összhangban van az amerikai törvényekkel, és anélkül a fegyverszállítás sokkal nagyobb méreteket öltött volna. Barker szerint az orosz-iráni üzlet egyébként sem esett a szankciós jogszabályok hatálya alá, mivel a leszállított fegyverek nem esnek a törvényben leírt ,,fejlett hagyományos fegyverzet" kategóriába, és az export nem ingatta meg a térség stabilitását.

Igaz, hogy Moszkva egy modern, nagy hatótávolságú torpedókkal felszerelt Kilo-osztályú dízel-tengeralattjárót, rengeteg tankot és páncélozott szállítójárművet, bombákat és lőszert is eladott Iránnak, de a külügy szerint ez nem veszélyezteti a térségben tartózkodó amerikai erőket. Baker közölte: ilyen diplomáciai ügyekben a világ minden kormánya így járt volna el.

A New York Times szerint az egyezmény megszületését először Moszkvában hozták nyilvánosságra, az amerikai kongresszus is onnan kapott tájékoztatást. A közzétett dokumentumban természetesen a vitatott részletek nem szerepeltek, ezeket a már említett lapok közölték öt évvel később. Barker szerint a most előkerült dokumentumok nagyon megnehezítik Washington dolgát, és emiatt sokkal nehezebb lesz a fegyverszállítások leállítását elérni, tehát épp a közlés az, ami Amerika nemzetbiztonságát veszélyezteti.

Joseph DeThomas, Barker munkatársa határozottabban fogalmazott: ,,Az ügy nyilvánosságra hozása csak az iráni és moszkvai Amerika-ellenes erőknek áll érdekében".

A szenátorok még mindig nem láthatták a papírokat

Az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra
A republikánus Sam Brownback, aki a két külügyi albizottság egyesített ülését összehívta, az ülés után csalódottságának adott hangot. Mint mondta, Barker többek között arra hivatkozott, hogy a megállapodás nem minősül nemzetközi szerződésnek, tehát nem is kellett a Kongresszus elé vinni. Brownback szerint ez az érv egyáltalán nem kielégítő, sőt komolyan megingatja a polgárok választott képviselőikbe vetett bizalmát.

Brownback saját bevallása szerint arra számított, hogy miután a kormányoldal zárt ülést kért, az albizottság tagjai legalább bepillanthatnak az ominózus egyezmény dokumentumaiba. A minisztérium képviselői azonban még zárt ajtók mögött sem adták át a papírokat.

Bush a kampány során kihasználja a botrányt

George Bush republikánus elnökjelölt, akinek az alelnök vetélytársa az elnökválasztási harcban, a kínálkozó alkalmat azonnal kihasználta kampányában. ,,Az iráni fegyverszállítások ügye nagyon kellemetlen, és komoly következményei lehetnek" - mondta a texasi kormányzó egy michigani beszédében.

Később George Shultz (Ronald Reagan külügyminisztere) Bush egyik sajtótájékoztatóján kijelentette: ,,a fegyverszállítás felborította a stratégiai egyensúlyt, és igenis komoly veszélyt jelentett az amerikai erőkre". Shultz, aki egyébként külügyi albizottsági elnök, hozzátette: ,,az ügy elég rossz fényt vet Gore-ra, és megkérdőjelezi korábban oly nagyra tartott külpolitikai jártasságát."

,,Al Gore legalább hat-hét éve rosszul kezeli az orosz-amerikai kapcsolatokat. A megállapodás következtében Amerika az elmúlt években szinte semmit sem tehetett az iráni fegyverszállítás leállításáért, miközben Irán a nemzetközi terrorizmus egyik legfontosabb támogatója. Nagyon nincs rendben, hogy a szenátoroknak újságból kell értesülniük ilyen súlyú dolgokról" - mondta az exminiszter.

Csernomirgyin is megszólal

Moszkvában Viktor Csernomirgyin kijelentette, hogy szerinte a Kongresszus ,,támadása" Al Gore ellen politikai indíttatású. (Jim Kennedy, Gore szóvivője ugyanezt mondta a dokumentumok nyilvánosságra hozatala után.) Mint mondta, a megállapodás mindkét állam nemzeti érdekeit szolgálta. Az exkormányfő kijelentette: ,,az iráni üzlet nem jelent veszélyt Amerikára. A ,,leleplezők" szándékosan vártak idáig. Közvetlenül a választások előtt akarták kijátszani az ,,orosz kártyát".