Bush vagy Gore - Európának szinte mindegy?

Fotó: Reuters

Általában nézve egyértelműen Bush a kevésbé intervencionista, legalábbis retorikájában. Előadása egy ,,szerényebb" amerikai külpolitikáról, arról, hogy az Egyesült Államok nem felelhet meg mindenki elvárásának, és nem várható el tőle az ,,államépítés" más népek számára, még szimpatikus is lehetne. A felhozott példák azonban azt sugallják, ez inkább kampányretorika, mint átgondolt program (a kormányzó az 1982-es, katasztrófával végződő libanoni beavatkozást például pozitívnak nevezte, olyannak, amit ő is támogatott volna).

Ami Európát illeti, a kormányzó látszólag egyértelműen fogalmaz. Condoleezza Rice, Bush biztonságpolitikai tanácsadója a New York Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy Bush megválasztása esetén az Egyesült Államok kivonná csapatait a Balkánról. Az amerikai csapatokat ezentúl ,,valódi" válságok kezelésére használnák, főként a Perzsa-öbölben és a Távol-Keleten. Gore ezzel szemben továbbra is részt venne békefenntartó és ,,államépítő" feladatokban, és együttműködési készséget a különböző nemzetközi szervezetekkel senki nem kérdőjelezi meg.

Az európaiak nem örülnének az amerikai kivonulásnak

Fotó: Reuters

Bár hivatalos reakciók nem jelentek meg a választások közelsége miatt, az Index érdeklődésére Lord Robertson NATO-főtitkár azt mondta: beszélt a Bush-kampánystábbal, és biztosították arról, hogy az amerikaiak semmi esetre sem tesznek egyoldalú lépéseket. A New York Timesnak több NATO-tisztviselő - köztük a főtitkár is - azt nyilatkozta, hogy a javaslat a NATO megosztásához vezethet. Robertson lord szerint a kockázatmegosztás elve a szövetség egyik legfontosabb alapvetése, és ezt ásná alá a republikánus jelölt elképzelése. Mi értelme a transzatlanti szövetségnek, ha Washington egyáltalán nem akar részt venni Európa problémáinak kezelésében?

Európa, pláne a Balkán, nem az a hely, ahol - hasonlóan Kelet-Timorhoz - ilyen drasztikus feladatmegosztásra volna szükség - vélekednek a NATO-tisztviselők. Október 28-án helyhatósági választások lesznek Koszovóban, az új belgrádi vezetés Koszovó-politikájáról pedig még korai volna ítéletet mondani. Belgrádi középvezetői körökből származó információink szerint a Bush-kampány kijelentését az új jugoszláv vezetés nem veszi túl komolyan, szerintük az inkább a választóknak szól, mint az európaiaknak.

A békefenntartásból nem hátrálhatnak ki csak úgy az amerikaiak

,,A kormányzó biztonságpolitikai felelősének kijelentése meggondolatlan volt" - mondta el az Indexnek Christina Balis, a Center for Strategic & International Studies biztonságpolitikai szakértője. A nemzetközi kapcsolatok elemzésével foglalkozó amerikai kutatóintézet munkatársa szerint ,,értelmetlen új feladatmegosztásról beszélni a balkáni békefenntartásban olyankor, amikor a csapatok nyolcvan százalékát amúgy is az európaiak adják. Szintén komoly hiba azt feltételezni, hogy az Egyesült Államok a jövőben képes lesz kivonni magát a komolyabb békefenntartó feladatok alól; nem lehet mindent néhány bomba ledobásával elintézni." Balis ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a jelenlegi ,,kampánybeszéd" nagy része aligha kerülne be egy esetleges Bush-adminisztráció programjába.

A NATO-bővítést nem befolyásolja az elnök személye

Nagy László nyugállományú ezredes, egyetemi docens lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem lát különbséget a két elnökjelölt közt a NATO várható bővítését illetően. Szerinte mind a republikánusok és a demokraták támogatják a bővítést, ami minden bizonnyal be is következik 3-4 éven belül. Úgy vélekedett azonban, hogy Al Gore - tapasztalatánál fogva - feltehetően magabiztosabb Oroszország-politikát folytatna.