Nem lett meg a demokrata álomtöbbség

A hatvanfõs álomhatár átlépése azért lett volna fontos a demokratáknak, mert a (százfős) szenátus 3/5-ös többségének birtokában automatikusan megakadályozhatnák a republikánusok obstrukcióját, akik nagyon sokszor ennek segítségével akadályozták a képviselõházban kidolgozott törvényjavaslatok szenátusi megszavazását.

A hivatalos nyilatkozatok szerint a szenátusi demokrata vezetõk ugyanakkor már a jelenlegi eredménnyel is elégedettek, hiszen a fontosabb ügyekben néhány mérsékeltebb ellenzéki szenátor támogatását akár meg is szerezhetik. A republikánusok ugyanakkor mindenképpen sikerként könyvelhetik el, hogy legalább a legrosszabb forgatókönyvet sikerült elkerülniük, már amennyiben nem fordul ellenük az összes szoros állás.

Minden a republikánusok ellen szólt

A demokraták alapvetõen könnyû helyzetben voltak, hiszen a 35 kedden szavazó államból mindössze 12-t kellett hozniuk regnáló szenátoraiknak, míg a republikánusoknak 23 államban kellett védekezniük. Egyedül Louisianában lett volna esélyük megszorongatni a demokrata jelöltet, aki azonban végül magabiztosan hozta az államot.

A republikánusoknak nem kedvezett a gazdasági válság, a népszerûtlen Bush elnök és Obama kampánycsapatának hihetetlen erõfeszítései a hagyományosan vörös államokban. Az exit pollok alapján emellett a választók kétharmada élesen ellenezte az iraki és az afganisztáni háborút is, nagyrészük a demokratákra szavazott. Ha ez mind nem lett volna elég, még komoly pénzügyi hátrányban is voltak, a demokraták jellemzõen háromszor több pénzt költöttek ugyanis a jelöltjeikre.

Ebben a légkörben három államban nem volt kérdés a demokrata jelöltek gyõzelme, a visszavonuló szenátorok miatt szabad prédává váló Virginiában, Coloradóban és Új-Mexikóban ugyanis még csak nem is kampányoltak a republikánusok.

További öt államban volt reális esély a demokrata gyõzelemre, ezek közül a demográfiai változásoknak és Obama elõretörésének köszönhetõen New Hampshire-ben az egykori kormányzó Jeanne Shaheen 52-45 arányban leváltotta az eddigi republikánus szenátort. Néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, de október eleje óta már látszott, hogy Észak-Karolinában is kikaphat az 1996-os republikánus elnökjelölt Bob Dole felesége, akit végül 53-44 arányban gyõzött le a demokrata Kay Hagan. Harmincöt éve nem nyerte el demokrata jelölt ezt a szenátori posztot.

Három helyen is nagyon szoros

Az eddigi államokkal bebiztosított plusz öt szenátori helyen kívül a legtöbb elemzõ további három reális demokrata hódítással számolt, egy negyedik helyen pedig időhúzásra játszhattak. Georgiában, Alaszkában, Oregonban és Minnesotában azonban a rendkívül szoros verseny miatt patthelyzet alakult ki. Mostanra eldőlt, hogy az első háromban a republikánus szenátorjelölt nyert.

Georgiában 99 százalékos feldolgozottság mellett 50-46 arányban vezet a republikánus Saxby Chambliss, de az állam sajátos szabályainak értelmében a szavazatok teljes feldolgozottságáig mégsem lehet biztos gyõzelmében. Ha ugyanis egyik jelölt sem szerzi meg az összes szavazat abszolút többségét, akkor december 2-án újabb választáson dõl csak el a szenátori szék sorsa. Obama fölényes gyõzelmének és pénzügyi elõnyüknek köszönhetõen a demokraták az idõhúzással akár meg is szerezhetik az államot, de valójában kicsi a valószínûsége, hogy a kimaradt egy százaléknyi szavazattal vagy az újraszámlálással Chambliiss 50 százalék alá kerüljön.

Óriási meglepetés az alaszkai eredmény, ugyanis Ted Stevens alaszkai szenátort a választás elõtt egy héttel korrupciós vádakkal bûnösnek találták. A 84 éves politikus ugyanakkor nem mondott le, és nagy meglepetésre 99 százalékos feldolgozottság mellett 3500 szavazattal vezet demokrata kihívójával, az Anchorage-i polgármester Mark Begich-csel szemben. A szenátus legrégebbi republikánus tagja ugyanakkor minden bizonnyal akkor sem tarthatja meg székét, ha nyolcadszor is újraválasztják, hiszen ügye az újonnan felálló szenátus etikai bizottsága elé kerül majd. Új választást azonban várható lemondatását követõen sem tartanak: Stevens utódját, aki hat évig betöltheti az állam szenátori posztját, a John McCain alelnökjelöltjeként ismertté vált Sarah Palin alaszkai kormányzó nevezheti ki.

A legszorosabb verseny Minnesotában alakult ki, ahol a republikánus jelölt 572 szavazattal szerzett többet demokrata ellenfelénél - az államban közel hárommillióan szavaztak.A republikánus szenátor Norm Coleman és a politikai paródiáiról ismert Saturday Night Live egykori szereplõjeként is ismert Al Franken egyarámt 42-42 százalékot szerzett, miközben harmadik jelöltként Dean Barkley-ra a szavazók 15 százaléka voksolt. Oregonban még csak 75 százalékos a feldolgozottság, a 48-46 százalékos állás szerint a demokrata kihívó Jeff Merkley jelenleg tizenötezer szavazattal maradt le a republikánus Gordon Smith mögött.

Túl nagy falatnak bizonyultak

A 3/5-ös szenátusi többség elérésére a demokratáknak azért sem volt sok esélyük, mert nem tudták megszorítani a republikánusokat abban a három államban, ahol bravúros gyõzelemre lett volna szükség a regnáló szenátor leváltásához. Bár korábban nagy reményeket fûztek az államhoz, Mississippiben egy pillanatig sem volt esélyük a gyõzelemre, Roger Wicker végül kéttizedes különbséggel múlta felül a demokrata jelöltet. Kentuckyban nagy pofon lett volna a republikánusoknak a szenátusi csoportjukat vezetõ Mitch McConnell veresége, azonban a dörzsölt szenátor 6 százalékkal szerzett több szavazatot ellenfelénél.

Az igazi tét nélküli verseny

Kedden képviselõházi választást is tartottak, ahol mind a 435 képviselõ széke játékban volt. Ennek a versenynek azonban nem volt igazi tétje, hiszen csak az volt kérdéses, hogy növelik-e akár harminc fõvel biztos 235-199 arányú - egy poszt betöltetlen volt - többségüket a demokraták. Egyelõre 252 demokrata és 172 republikánus képviselõ helye már biztos, további 11 körzetben még túl szoros az állás.