Külföld

Vallási szakadék a csehek és szlovákok közt

Kapcsolódók (2)

Kínai nő vitte a pápa előtt a keresztet

A pápa a háborús konfliktusoktól óvott a virágszőnyegen. A naptárak különös egybeesése miatt Putyin ebben az időben szintén egy templomban volt.

A világ sebeire emlékeztetett húsvéti szentbeszédében a pápa

XVI. Benedek szerint semmi pozitívum nem történik Irakban, az ország darabora szakadt, a lakosság menekül a mészárlások elől.

A vallásosak számának statisztikai csökkenése ellenére a szociológusok szerint a rendszerváltás óta az egyház egyre jobban beágyazódik a cseh és a szlovák társadalomba. Csehországban csak az emberek egynegyede vallotta magáról, hogy fontos számára a vallás, míg a szlovákok kétharmada nyilatkozott ugyanígy.

Ateistának vallja magát Csehország lakosságának 73 százaléka, és csak 26 százalék állítja magáról, hogy vallásos. Szlovákiában a helyzet fordított, derült ki abból a Csehországban és Szlovákiában készített felmérésből, amelynek eredményét kedden hozták nyilvánosságra Prágában.

A prágai Median közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Szlovákiában a megkérdezettek 70 százaléka minősítette magát vallásosnak, és csak 28 százaléka ateistának. Míg Csehországban a megkérdezettek alig egynegyede jelentette ki, hogy számára fontos a vallás, addig Szlovákiában az emberek több mint kétharmada.

A márciusban készített felmérésben a Median 7575 cseh, illetve 2059 szlovák állampolgárt kérdezett a vallásosságról.

A csehek a legateistábbak Európában

A cseh statisztikai hivatal elemzése szerint Csehország Európa legateistább állama, amelyben fél évszázad alatt 8,3 millióról (1950) alig hárommillióra csökkent a magukat vallásosnak minősítő lakosok száma.

A legutóbbi, 2001-ben megtartott népszámlálás eredménye szerint a vallásosak döntő többsége - 2,7 millió - a katolikus felekezethez tartozik. Ez az összlakosság csaknem 25 százaléka. A többi vallás híveinek száma nagyságrenddel kisebb. Evangélikusnak 117 ezer, huszitának 100 ezer, pravoszlávnak 23 ezer ember vallotta magát. Jehova Tanúinak 23 ezer híve van.

A csaknem 15 ezer csehországi magyar közül 2001-ben 51,2 százalék állította magáról, hogy vallásos, míg 48,8 százalék azt, hogy nem vallásos. A vallásosak közül 79 százalék római katolikusnak, 3,6 százalék reformátusnak, 0,2 százalék huszitának vallotta magát.

Nőtt az egyházak szerepe

A vallásosak számának statisztikai csökkenése ellenére a szociológusok azt állítják, hogy a rendszerváltás után jelentősen megnőtt az egyházak szerepe a társadalomban. "A társadalomban ma számos egyházi intézmény és szervezet van aktívan jelen. Felméréseink azt bizonyítják, hogy az egyházak befolyása a társadalom életére ezért a hívők számának csökkenése ellenére is növekedett az utóbbi években" - nyilatkozta újságíróknak Zdenek Nespor, a Korunk csehországi vallásossága című tanulmány szerzője.