Nem sért kegyeletet a honfoglalási emlékmű a Vereckei-hágón

2008.04.14. 17:45
A Vereckei-hágón felépült magyar honfoglalási emlékmű nem sérthet kegyeletet, mivel hivatalos vélemény szerint nem azon a helyen áll, ahol 1939-ben állítólag olyan ukrán fegyvereseket végeztek ki, akik ellenálltak a Husztra bevonuló magyar hadseregnek.

A Kárpátalja (Zakarpattya) megyei tanács (közgyűlés) sajtószolgálatának hétfői jelentése szerint az elmúlt hétvégén a Vereckei-hágón találkozott a kárpátaljai képviselőtestület vezetése a szomszédos Ivano-Frankivszk megye tanácsának küldöttségével.

A beszámoló szerint a hágón túlról érkezett vendégeket Mihajlo Martin, a Kárpátalja megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a már felépült magyar honfoglalási emlékművel és az állítólag a hágón agyonlőtt, lengyel állampolgárságú galíciai ukrán fegyvereseknek állítandó emlékjellel kapcsolatos, Ukrajnában országos sajtóvisszhangot keltett kérdésekről.

A kárpátaljai politikus ivano-frankivszki kollégái előtt kijelentette, hogy a helyi lakosságtól szerzett értesülések szerint az állítólagos (mindmáig csak feltételezett, egyetlen okmánnyal vagy maradványlelettel sem alátámasztott, ukrán nacionalisták által hol a lengyelek, hol a magyarok rovására írt - a tud.) kivégzések a magyar honfoglalási emlékmű helyétől mintegy másfél kilométerrel odébb történtek.

Martin a többi között azt is hangsúlyozta, hogy a soknemzetiségű Kárpátalján, ahol évszázadok óta él együtt sok nemzetiség, köztük a népesség több mint 12 százalékát kitevő magyarok, nincsenek etnikumközi ellentétek, egymás iránti toleranciában él a helyi lakosság.

A Vereckei-hágón 1896-ban felállított Turul-emlékművet 1944-ben a területet elfoglaló szovjetek bontották el. Az újabb emlékmű felállításának ötletét a Magyarok Világszövetsége vetette fel 1995-ben.

Hosszas huzavona után márciusban készült el Mattl Péter műve, de az eredetileg március 14-re Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán köztársasági elnök részvételével tervezett avatás elmaradt.

Előzőleg ukrán nacionalisták tiltakoztak az emlékmű ellen. Nemcsak az avatás, hanem Sólyom László ukrajnai útja is elmaradt március közepén. Az okokról hivatalos indoklás nem szerepelt. "Korábban a két államfő személyesen egyeztette a látogatás teljes programját, beleértve a kárpátaljai programot is. Ennek megvalósítására az ukrán fél hivatalos közlése szerint most nincs mód" – állt a közleményben. Feltételezések szerint Sólyom azért döntött az itthon maradás mellett, mert az emlékműavatás nem szerepelt a programban.