A második világháborúban a négy hétig tartó ardenneki ütközetben 19 ezer amerikai vesztette életét. A vietnami háborúban hetente kétszáz amerikait öltek meg. Az iraki háború első hetében két tucat amerikai halt meg. Könnyen kiszámolható: hatvan évvel ezelőtt kétszázszor több amerikai katona esett el a csatamezőkön, mint a jelenlegi modern háborúban - eddig.
Az Egyesült Államok kormánya még sincs könnyű helyzetben, hiszen a koalíciós erőknek váratlan bonyodalmakkal kellett szembenézniük. A Bush-kormánynak fel kell készítenie az amarikai lakosságot arra - állapítja meg a New York Times -, hogy az öbölháború sokkal több áldozatot fog követelni, mint az afganisztáni.
Kevés áldozatra számítanak
A közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy az első öbölháború jónak mondható adatai komolyan befolyásolták az amerikaiak elképzeléseit a várható veszteségekről. Az 1991-es felmérések szerint a válaszadók 30 százaléka vélte úgy, hogy egy közel-keleti háborúban több ezer amerikai katona fog meghalni vagy megsebesülni. Az embereknek alig tíz százaléka számított száznál kevesebb áldozatra. Az idén márciusban elvégzett közvélemény-kutatás jelentős változást mutat: az amerikaiaknak csupán 5 százaléka számított több ezer sebesültre, és 40 százalékuk úgy vélte, száznál kevesebb áldozata lesz a háborúnak.
Nem határoztak meg veszteségkorlátot
A változásokban nagy szerepe lehet annak, hogy az 1991-es háború után a Pentagon bejelentette, legalább tízezer sebesültre számítottak, a valóságban azonban csak 146 katona esett el és 467 sérült meg. Az Egyesült Államok kormánya a háború után elismerte, H. Norman Schwarzkopf tábornoknak azt az utasítást adták, hogy dandáronként három századnál nagyobb veszteséget ne engedjen meg. Ez a térségbe vezényelt százezer katona tíz százalékának felel meg. A Fehér Ház és a Pentagon azt állítja, hogy most nem határoztak meg hasonló korlátot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
