Miről vitázik a pápa és a francia püspöki kar?

2006.11.09. 14:57
Az Indexen néhány napja megírtuk, hogy a francia püspöki kar és a pápa a misézés formáján vitáznak. Bár a pápa még nem hozta meg személyes döntését, a "motu propiót", de valószínűleg erre készül XVI. Benedek, s ennek eredményeként egy mindmáig csak latinul végezhető rítus elterjedése várható. A vitáról újabb részletek derültek ki, többek között az Indexet megkereső szakértők és olvasóink hozzászólásai révén.

A francia főpapok nem szeretnék, ha a latin nyelvű misék újra terjedni kezdenének Franciaországban, inkább az anyanyelvi rítusokat követnék, erről számolt be nemrégiben a Le Monde alapján az Index. Az ügyben október végén a bordeaux-i érsek egyeztetett XVI. Benedekkel.

Vita az egyházfő és a püspökök között

A nézeteltérés egyébként hivatalosan nem a különböző rítusok végzése miatt alakult ki a francia főpapok és az egyházfő között. A lényegen azonban ez mit sem változtat, ugyanis a pápa a misézés régi formájának, a csak latin nyelven végezhető "tridenti" formának az újbóli terjedését tenné lehetővé - a hírek szerint.

Ezzel szemben az "új" forma a II. Vatikáni Zsinat után elfogadott változat, amelynek anyanyelvi fordításai is vannak.

Ma is lehet latinul misézni, de a tridenti formához külön engedély kell

A II. Vatikáni Zsinat határozatainak értelmében latin nyelvű misét ma is lehet mondani, ám elsősorban "új" formában. Sőt. elvben ez az új latin forma a hivatalos verzió a katolikus egyházban, csak éppen a gyakorlatban a híveknek ajánlatosabb az anyanyelven történő celebrálás.

Az is lényeges szempont, hogy a II. Vatikáni Zsinaton elfogadott határozatok a népnyelvet nem tették kötelezővé, hanem az azután elfogadott liturgikus reform nyomán vált döntően anyanyelvivé a misézés.

Magyarországon és Franciaországban is lehet tehát latinul misézni, amihez viszont külön engedély kell, az a régi rítus, tehát a tridenti forma használata. Jelenleg Magyarországon több helyen rendszeres a latin nyelvű mise - de a liturgia új formája szerint. A régi forma szerint a Szt. Péter Papi Társaság mutat be szentmiséket Budapesten a bíboros-érsek engedélyével.

Misekronológia

Az esetleges pápai változtatás arra irányulna az Index információi szerint, hogy a tridenti formát ezentúl engedély nélkül is végezni lehessen. Szakértőink szerint egyébként nem kizárt, hogy ennek a formának később legyen anyanyelvi változata is.

Fülöp István Marcell, az Index egyik olvasója egy érdekes kronológiát is küldött lapunknak a különböző miseformákkal kapcsolatban.

1570: V. Piusz pápa rögzíti a szentmise formáját.

1962: XXIII. János pápa kiadja az úgynevezett "tridenti" misekönyv legújabb változatát.

1962-1965: II. Vatikáni Zsinat, melynek liturgikus konstitúciója előirányozza a liturgia megújítását.

1965: Újabb "kísérleti" misekönyv.

1965-1970: liturgikus reform, melynek céljai és eredményei sokak által vitatottak.

1970: VI. Pál pápa rendelkezésének megfelelően, a reform eredményeképp a liturgia egy új formája válik általános használatúvá. (tulajdonképpen ez a mai mise.) Sok pap és néhány püspök egyáltalán nem hajlandó az új misét elfogadni, mert hitükkel összeegyeztethetetlennek tartják. Mások a régi és az új misét is mondják, vita folyik a régi misekönyv használatának megengedettségéről.

1984: II. János Pál a feszültségek enyhítése érdekében bizonyos feltételek mellett engedélyezi a liturgia régi (1962-es) formájának használatát.

2006: Egyes források szerint XVI. Benedek pápa a régi mise bemutatásának feltételeit jelentősen enyhíteni szándékozik, ezáltal a régi szentmise (e tridenti változat jelenleg csak latinul celebrálható) újra általánossá válhat.