A víz menekültjei

Az elmúlt században a világ vízfogyasztása majdnem kétszer olyan gyorsan növekedett, mint Föld lakossága. Az emberiség vízigénye megnövekedett. A fejlett, gazdagabb országok hatékony vízgazdálkodással feltehetően megoldják majd a problémát, de a szegényebb, fejlődő területek bajba kerülhetnek. ,,A fogyasztás 1990 és 1995 között hatszorosára nőtt. Jobb, ha a fejlett országok már most felkészülnek a víztelenség miatt menekülő milliók befogadására" - figyelmeztet a Tearfund-jelentés.

,,Kényszerurbanizáció"

Ahol a legnagyobb a baj Mexico City: A város vízének 40 százalékát kipumpálták a város alatt elhelyezkedő víztáblából, ezért a város süllyed. A századfordulón kiépített csőrendszer is elavult már, a csatornázási rendszer pedig hiányos. Az esővíz szennyvízzel keveredve kerül a földekre. Nebraska: A helyi farmerek gyorsabban pumpálják ki a vizet a talajból, mint ahogyan azt az esőzések pótolják. Észak-Amerika legnagyobb vízszolgáltatója, az Ogallala, a kimerülés szélén áll. Közel-Kelet: A víz lassan fontosabb már, mint az olaj. Már az 1967-es háború is a Jordán folyó feletti uralomért folyt. Nyugat-Afrika: Guinea, Mali és Nigéria lakói, bár a Niger mellett élnek, annak szennyezett vize miatt órákat gyalogolnak friss víz reményében. Nigéria lakosságának fele kényszerül naponta vízkeresésre. Nílus: Az ENSZ szerint a víz feletti uralom lesz a háborúk fő kiváltó oka Afrikában a következő időszakban. Egyiptom már 1991-ben deklarálta: kész harcolni a Nílusért. Aral-tó: A vízszint 16 métert esett 1962 és 1992 között. A korábban az egyik legtermékenyebb területen hibás politikai döntés miatt gyapotot kezdtek termeszteni, és a két folyót elvezették. Ma a természetes környezet már olyan szennyezett, hogy a területen egyedülállóan magas a gyermekhalandóság és a rák! Gangesz: A folyó annyira kimerült, hogy a mangrove-erdők területe csökkenni kezdett. Az eszetlen erdőirtások és építkezések megolvasztották a folyót tápláló gleccsert, ami a közeljövőben katasztrófához vezethet. Sárga-folyó: A Kína északi részét ellátó három folyó vize szennyezett, egészségkárosító. 1997-ben a meder 226 napig volt száraz. Az északkínai víztábla évente másfél métert apad. Dél-Ausztrália: A Havas-folyó megfordítására tett kísérlet csak ártott. Most a kontinens két legnagyobb folyója közötti területet látja el vízzel. A Darling- és Murray-folyók közötti víztábla csökken, ami sok sót nyom a felszínre, tönkretéve ezzel sok farmergazdaságot. Itt folyik a mezőgazdasági termelés kétharmada. Új-Delhi: A város tizenöt éven belül feléli tartalékait.

Kína városainak mintegy kétharmada nem képes kielégíteni a vízszükségletét. Ez csak rosszabb lesz, hiszen az előrejelzések szerint mintegy 50 százalékkal több vízre van szükség ahhoz, hogy a világ növekvő népességét ellássa 2025-ben. A növekvő vízigény mellett csökkenő készletek az urbanizáció egy új formáját is eredményezhetik több területen. Iránban a vidék 60 százaléka kényszerülhet városokba egyszerűen azért, mert a vidéki területeken nincs víz.

Ez már a jelen

Azoknak az országoknak, melyek a vizüket az afrikai Csád-tóból nyerik, két választásuk van : vízkészletüket öntözésre vagy lakossági használatra fordítják. A tó ugyanis elvesztette vízének mintegy 95 százalékát az elmúlt 38 év alatt. Ez hat ország összesen húszmillió lakosát érinti. Hasonló helyzet van kialakulóban az Aral-tó környékén is, mely egykor az egyik legvirágzóbb mezőgazdasági paradicsomnak számított. A tó szintje 16 métert süllyedt, területe megfeleződött.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint, a világon több mint egymillió ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez. Évente 3,4 millióan halnak meg olyan betegségekben, amelyek a jobb vízellátással és a higiéniai követelmények betartásával elkerülhetők lennének.

Az ENSZ egy korábbi felmérése szerint a Föld népességének máris 40 százaléka néz szembe vízproblémákkal. Ez az arány a Tearfund szakemberei szerint 2025-re eléri a 66 százalékot. A kevés víz természetesen kihat a mezőgazdaságra is, emelkedő árakat generálva a szektorban. Az óvatos előrejelzések szerint akár 1,3 milliárd ember (akik napi 1 dollárnál is kevesebbet keresnek) kerülhet olyan helyzetbe, hogy negyedszázad múlva nem tudja megfizetni az alapvető élelmiszerek árát.

Veszélyben a mezőgazdaság

A mezőgazdaság a friss víz 70 százalékát emészti fel a legtöbb országban. Ez az arány Ázsiában és Afrikában 90 százalék. Érthető tehát, hogy ez az ágazat sínyli meg leginkább a vízhiányt. Ausztrália, Ázsia és Afrika több területén egyszerűen megszűnt a termelés, mert a farmerek nem tudják biztosítani az öntözéshez szükséges vizet. ,,A jövőben ez az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez vezethetnek" - tartalmazza a jelentés.

Másfél perc zuhany

,,Az Egyesült Királyságban naponta 150 liter víz jut minden személyre, amit mindenki saját belátása szerint használhat fel" - mondta el a BBC-nek Joanne Green, a Tearfund munkatársa, és hozzátette: ,,A szegényebb, fejlődő országokban egy személyre annyi víz jut, amennyit egy európai másfél perc alatt zuhanyozik el ".