A francia vízlépcsõk negyedét összeomlás fenyegeti
További Külföld cikkek
- Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézményben volt bombariadó
- Valóra vált a nagy pénzrablás, ezt még a Professzor is megirigyelné
- Lecsukhatják Trumpot, ha továbbra sem tudja befogni a száját
- Romániában állomásozó katonák avatkozhatnak be az ukrajnai háborúba
- Házkutatást tartottak egy német EP-képviselő és kémkedéssel vádolt asszisztense irodájában
A jelentés szerint az elöregedett francia vízerõmû-park komoly felújításokra szorul. A 2007 és 2011 között végrehajtandó beruházásra az EdF 500 millió eurót különített el. A 450 erõmûbõl kétszáz állapota nyugtalanító: a mérnökök elsõsorban a folyók mentén lakókat érintõ biztonsági problémákat írnak le. Száz pedig azonnali és közvetlen veszélyt jelent a környezet számára.
A legutóbbi baleset egy éve történt
A legnagyobb kockázattal bíró területek az Alpokban, a Francia-középhegységben és a Pireneusokban találhatóak, de nem a legnagyobb vízerõmûveknél. Tûzvészkockázat, csõrepedések, jelentõs elfolyások, a gátak általános rossz állapota, a vízügyi biztonság kockázata vagy a vízerõmû közelében lévõ utak használóinak biztonsági kockázata jelentik a legfõbb veszélyeket a termelés és az általános biztonság szempontjából.
A legutóbbi baleset 2006. január 29-én éjjel Saint-Capraise-de-Lalinde-ben a Dordogne partján történt. A korróziótól megrongálódott vízlépcsõ összeomlott, s a hirtelen elszabadult ötmillió köbméter víz megnégyszerezte a folyó sebességét, amely árvizeket és földcsuszamlásokat okozott. Az EdF az 1909-ben épült vízlépcsõn a problémákat jóval korábban diagnosztizálta, de az elõször 1995-re tervezett munkálatokat minden évben elhalasztották.
Nem véletlen, hogy most szivárgott ki a jelentés
A Le Monde címû napilap szerint nem véletlen, hogy a számos konkrét baleseti példát felvonultató, tavaly augusztusban készült bizalmas jelentés annak másnapján szivárgott ki, hogy az EdF bejelentette: jelentõsen növelte nyereségét tavaly a villamos energia drágulásának köszönhetõen, s adózott eredménye 74 százalékkal 5,61 milliárd euróra nõtt az egy évvel korábbi 3,2 milliárdról, miközben elemzõk 4,8 milliárdot vártak. Az árbevétel 58,9 milliárd euróra emelkedett 51,1 milliárdról.
A francia környezetvédõ mozgalmak a természet védelmének nevében a közelmúltig rendszeresen tiltakoztak a vízlépcsõk ellen. Amióta viszont a francia parlament döntése nyomán eldõlt, hogy Franciaország 2012-ben tervezi üzembe helyezni a normandiai Flamanville-ben a jelenleg legkorszerûbb demonstrációs atomerõmûvet, az 1600 MW teljesítményû európai nyomott vizes reaktort (EPR) - amely fokozatosan venné át a jelenleg 19 francia atomerõmûben mûködõ 58 reaktor munkáját -, úgy vélik, hogy az EdF-nek azonnali prioritást kell adnia a vízlépcsõk biztonságának helyreállítására.