Őrhelyeket építettek
A forradalmi gárdisták új őrhelyeket építettek ki azokon a területeken, melyek a nyolc évig tartó iraki-iráni háború alatt kerültek Huszein uralma alá. A határvonalat Irán azóta folyamatosan vitatta.
A brit csapatok parancsnokai azonban elutasították a támadó műveletek megindítását, és inkább a helyzet diplomáciai megoldására tettek kísérletet - számolt be egy múlt heti konferencián egy brit hadügyminisztériumi tisztviselő. A beosztása miatt csak névtelenül megszólaló tisztviselő beszámolóját a Defence Analysis című szaklap szerdai száma közli részleteiben.
Nem támadtak túlerőre
Az iráni előrenyomulást követően az iraki hadműveleteket irányító Ricardo Sanchez amerikai tábornok több ezer fős brit alakulatokat küldött volna a területek visszafoglalására. A britek azonban nem kívántak hadba szállni a százhuszonötezer fős, a teljes brit haderőnél huszonötezer fővel nagyobb Forradalmi Gárdával.
"Kapcsolatba léptünk Bagdaddal és megnyugtattuk őket: Ne csináljatok butaságot, beszélünk az irániakkal" - idézi a Telegraph a hadügyi tisztviselőt. Az eredményesnek bizonyuló tárgyalásokat Jack Straw külügyminiszter folytatta iráni kollégájával, Kamal Karazival. A feszültség a helyzet megoldódása ellenére fennmaradt, ezt jól példázza a nyolc brit haditengerész múlt heti elfogása is.
Clark kedvéért sem háborúztak
A brit parancsnokok ellenszegülése az amerikai utasításoknak nem példa nélküli. Az egyik legismertebb konfliktus öt évvel ezelőtt történt, amikor Wesley Clark - a demokraták színeiben az elnöki címet is megpályázó tábornok annak idején a NATO európai főparancsnoka volt - a pristinai reptér elfoglalására utasította a Koszovóban állomásozó brit alakulatok parancsnokát, Mike Jackson tábornokot. A repteret orosz békefenntartók próbálták önhatalmúlag saját ellenőrzésük alá vonni.
Jackson azonban nem vállalta a nyílt konfliktust. "Nem fogom a maga kedvéért kirobbantani a III. világháborút" - utasította vissza Clark parancsát. A feszültséget akkor is a brit diplomácia simította el.