Irán lerohanására utasította a briteket az amerikai főparancsnok

2004.06.30. 10:12
Egy kilométeres mélységben hatolt be iraki területekre az iráni Forradalmi Gárda tavaly nyáron, Huszein megbuktatása után. Az iráni előrenyomulásra offenzívával választoltak volna az amerikaiak, a harcba küldendő brit csapatok parancsnokai azonban ellenálltak. A vitákat végül a brit diplomácia simította el.
Egy Irán elleni teljeskörű offenzíva kidolgozására utasította a brit csapatokat tavaly júliusban az amerikai főparancsnok - írja a Daily Telegraph. A hadművelet válasz lett volna az iráni forradalmi gárdisták iraki behatolására. Az iráni haderő a háború lezárása után egy kilométeres mélységben nyomult be iraki területekre.

Őrhelyeket építettek

A forradalmi gárdisták új őrhelyeket építettek ki azokon a területeken, melyek a nyolc évig tartó iraki-iráni háború alatt kerültek Huszein uralma alá. A határvonalat Irán azóta folyamatosan vitatta.

A brit csapatok parancsnokai azonban elutasították a támadó műveletek megindítását, és inkább a helyzet diplomáciai megoldására tettek kísérletet - számolt be egy múlt heti konferencián egy brit hadügyminisztériumi tisztviselő. A beosztása miatt csak névtelenül megszólaló tisztviselő beszámolóját a Defence Analysis című szaklap szerdai száma közli részleteiben.

Nem támadtak túlerőre

Az iráni előrenyomulást követően az iraki hadműveleteket irányító Ricardo Sanchez amerikai tábornok több ezer fős brit alakulatokat küldött volna a területek visszafoglalására. A britek azonban nem kívántak hadba szállni a százhuszonötezer fős, a teljes brit haderőnél huszonötezer fővel nagyobb Forradalmi Gárdával.

"Kapcsolatba léptünk Bagdaddal és megnyugtattuk őket: Ne csináljatok butaságot, beszélünk az irániakkal" - idézi a Telegraph a hadügyi tisztviselőt. Az eredményesnek bizonyuló tárgyalásokat Jack Straw külügyminiszter folytatta iráni kollégájával, Kamal Karazival. A feszültség a helyzet megoldódása ellenére fennmaradt, ezt jól példázza a nyolc brit haditengerész múlt heti elfogása is.

Clark kedvéért sem háborúztak

A brit parancsnokok ellenszegülése az amerikai utasításoknak nem példa nélküli. Az egyik legismertebb konfliktus öt évvel ezelőtt történt, amikor Wesley Clark - a demokraták színeiben az elnöki címet is megpályázó tábornok annak idején a NATO európai főparancsnoka volt - a pristinai reptér elfoglalására utasította a Koszovóban állomásozó brit alakulatok parancsnokát, Mike Jackson tábornokot. A repteret orosz békefenntartók próbálták önhatalmúlag saját ellenőrzésük alá vonni.

Jackson azonban nem vállalta a nyílt konfliktust. "Nem fogom a maga kedvéért kirobbantani a III. világháborút" - utasította vissza Clark parancsát. A feszültséget akkor is a brit diplomácia simította el.