Szponzorált télapó Finnországban

2000.12.25. 10:46
Kaliforniában egy januártól hatályba lépő törvény értelmében a rabszolgák leszármazottait kárpótolhatják, miközben a finn télapóba nagyvállalatok nyomják a pénzt. Indonéziában véresen sikerült az idei karácsony, a Nike és a Gap pedig nem rendel több ruhaneműt egy kambodzsai gyártól, mert fény derült rá, hogy a vállalat gyermekeket dolgoztat. Az Index külpolitikai lapszemléje azoknak, akik nem csak az orrukig akarnak látni.
Finnország: Szponzorált télapó

A finn Santa Claus alapítvány kitart azon álláspontja mellett, hogy a Télapó finn. Igaz, ezt a gyermekek már tudják: évente 700.000 gyermek küld levelet a finn Télapónak a világ minden részéről - olvashatjuk a svéd Dagens Industri lapban.

Joulupukki, a finn télapó
Bizony ennyi levél után már be kell ismerni, hogy a finn Télapó - finn nevén Joulupukki - uralja a piacot, ahol a vezető szerepért a svéd és a Grönlandon élő dán kollégájával is meg kellett küzdenie. Joulupukkinak mindez sikerült, hála a szponzorainak. A finn Fehér Szakál mögött ugyanis olyan óriáscégek állnak, mint a telekommunikációban utazó Sonera, a Finnair légitársaság, a Hartwall sörgyár, a Pauling kávé konzorcium, a finn posta, illetve a Merita Bank.

A finn télapónak tehát van mit a hóba aprítania, illetve a marketingbe. A cikkből ugyanis kiderül, hogy minél több pénzt költenek a szponzorok a marketingre, annál nagyobb a szakálas bácsi sikere. Így tehát a finn télapó a Finnair gépeivel repül, a Sonera szerverein keresztül emilezik, Pauling kávét és Hartwall sört iszik, pénzét pedig a Merita Bankra bízza.

A Télapóval összefüggő valamennyi termékből befolyt bevételek pedig a Santa Claus alapítványhoz kerülnek, ahonnan a rászoruló gyerekekhez juttatják el azt. Idén egy utcagyerekeket befogadó szentpétervári otthonba kerül a pénz.

  • Dagens Industri

    Indonézia: Véres karácsony

    Legalább ötven halálos áldozat
    December 24-én vasárnap Jakarta két katolikus temploma előtt pokolgép robbant - olvashattuk vasárnap este a Le Figaro francia napilap weboldalán. Ezzel egy időben Indonézia több városának katolikus és protestáns templomai előtt robbantak bombák. A rendőrség nem erősítette meg azt a hírt, hogy az egyes robbantások egymással összefüggésben lévő robbantás-sorozat részei.

    Az egyik katedrálisban éppen a karácsonyi misére gyűltek össze az emberek, amikor működésbe lépett a pokolgép. Rendőrségi és kórházi jelentések szerint a merénylet során legalább ötven ember meghalt, s további harminc ember megsebesült. Az AFP hírügynökségre hivatkozva a Le Figaro beszámolt arról, hogy a rendőrök további 11 bombát fedeztek fel a papok lakóhelyeinek közelében.

    Indonéziában a muzulmán emberek mellett kisebbséget alkotnak a keresztények. Az országban a két vallás képviselői között immáron 10 éve folyamatos az összecsapás. 1999 januárja óta a harcban több mint 4000 ember veszítette életét, és több mint félmillió ember volt kénytelen elhagyni otthonát. A konfliktust tovább súlyosbítja, hogy az országba több ezer külföldi iszlám milicista jött, hogy a ,,szent háborúban" a keresztények ellen harcoljon.

  • Le Figaro

    Kambodzsa: A Nike és a Gap lelkiismerete

    A ruhák, cipők és egyéb felszerelésekben vezető márkát képviselő amerikai Nike és a Gap cégek többé nem adnak megrendeléseket egy kambodzsai textilgyárnak. Az ,,amerikai kivonulásnak" ezúttal nem gazdasági, hanem lelkiismereti okai vannak. Az esetről az Asiaweek hetilap számolt be.

    Történt ugyanis, hogy a June Textiles nevű kambodzsai üzemben (ahol a két nagy amerikai márkának gyártanak ingeket) egy brit dokumentumfilmet forgattak. A filmben egy ott dolgozó lány kijelentette, hogy 14 éves. A cikkből az is kiderül, hogy a botrányt okozó filmre reagálva az érintett vállalat, a kambodzsai kormány, sőt, még a kambodzsai szakszervezet is leszögezte, hogy a lány hazudott.

    A Nike-t már ezelőtt is érték támadások
    A magyarázkodás már mit sem segített, mivel a Nike és a Gap nem akarja azzal rombolni a márkáról kialakult imázst, hogy termékeiket gyermekekkel állítják elő. Ez politikailag inkorrekt a humanizmustól fűtött nyugati fogyasztók szemében. Így a két amerikai cég nem kívánja meghosszabbítani a kambodzsai gyárral megkötött szerződésüket. Ezzel a döntéssel a June Textiles 3800 munkása kerül az utcára.

    Felelősségteljes reakció-e ez? , tette fel a kérdést az Asiaweek. A hetilap válasza: nem. A cikkíró szerint, ha a Nike és a Gap leállítja a megrendeléseit, akkor a munkások munkanélküliek lesznek, a nyomortól pedig csak a prostitúcióba menekülhetnek. A gyermekek pedig azt követően sem mennek majd az iskolába. ,,Valóságos félreértés van ezen textilüzemek és az amúgy jó szándékú antimondializációs aktivisták között" - írja a hetilap.

    Az Asiaweek szerint igaz ugyan, hogy a beruházók azért választják ezeket a gyárakat, mert a kemény munkát rosszul fizetik, hiszen egy gyári munkás havi jövedelme csak 45 dollár (13500 forint), ami botrányosan alacsony. Ettől függetlenül ez a fizetés még így is háromszor magasabb, mint egy kambodzsai orvos vagy bíró fizetése. ,,Meg kell érteni, hogy ebben az országban nem létezik privilegizált foglalkozás, mivel túl nagy a szegénység", érzékelteti a helyzetet az Asiaweek.

    A varrodákba sok a jelentkező, rengeteg fiatal lány pályázik ezekre az állásokra. A hetilap értesülése szerint a főnökök minden esetben ellenőrzik a dolgozók személyi papírjait, amivel az alkalmazottak igazolni tudják, hogy életkoruk megfelel a törvényben előírtaknak. Igen ám, de Kambodzsában nagyon könnyű hamis papírokat szerezni. Ezzel a Nike és a Gap is tisztában van, ezért mindkét cég több mint 50 országban alkalmaz olyan dolgozókat, akiknek az a feladata, hogy figyelje a gyárakat.

    Az Asiaweek konklúziója: a humanistáknak nem a gyermekeket foglalkoztatók, hanem a szegénység ellen kellene harcolniuk.

  • Asiaweek

    USA: Rabszolga-leszármazottak kárpótlása

    Feltépik a régi sebeket
    Izgalmas jogi procedúrák várhatók a jövő évtől az Egyesült Államokban. Január elsejével ugyanis új törvény lép életbe Kaliforniában. A törvény arra kötelezi majd az amerikai biztosítótársaságokat, hogy működjenek együtt azokkal a vizsgálókkal, akik azokat a biztosítási szerződéseket keresik, amelyeket az egykori rabszolgatartók kötöttek, bebiztosítva ,,munkaeszközüket", azaz a rabszolgát - olvashatjuk a brit The Economist hetilap aktuális számában. Ezt követően bírósági döntéssel kártérítést nyújthatnak a rabszolgák leszármazottainak. A neves hetilap szerint ezzel a törvénnyel az amerikai történelem egyik fájdalmas fejezetét tárják fel újra.

  • The Economist

    Thaiföld: Vissza a gyökerekhez!

    Thaiföldön a nyugati orvostudomány évtizedeken keresztül elnyomta a tradicionális thai természetgyógyászatot. A fűalapú gyógyszerek az erdőirtásoknak köszönhetően és az utolsó mohikánokkal egy időben homályba vesztek, ,,gyógyítókkal" együtt - írja a Far Eastern Economic Review hetilap.

    A cikkből megtudhatjuk, hogy idén májusban megszavazták azt a törvényt, ami a hagyományos thai gyógyítást védi. A fordulat tehát több évtized után bekövetkezett. Ezen túl a természetgyógyászaton alapuló thai gyógyítás kutatásaira az állam pénzt áldoz, törvényileg védi, a természetgyógyászok foglalkozását hivatalossá teszi, valamint a betegeket arra bátorítja, hogy vegyék igénybe a régi, ám hasznosnak bizonyult kezeléseket.

    A nemrégiben elvégzett vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy számos betegség kezelésére nagyon hatékonyak a különböző gyógyfűvek. Ugyanakkor az állami bátorításnak gazdasági oka is van, utal rá a hetilap. A hagyományos természetgyógyászat ugyanis jóval olcsóbb, mint a pirulákon alapuló nyugati módszer. Így a szegényebb betegek is jól járnak.

  • Far East Economic Review

    Chile: Katonadolog

    Miközben a Pinochet-ügy miatt Chilében feszültség van a hadsereg és az igazságszolgáltatás között, a Tucapel Jimenez szakszervezeti vezető meggyilkolásáról indított per újabb konfliktust teremtett a két ,,ágazat" között - írja a chilei Qué Pasa hetilap. Most minden Sergio Munoz miniszteren múlik, akinek döntenie kell arról, hogy bíróság elé álljon-e 13 katona, akik közül egy tábornok még most is a hadsereg kötelékében szolgál.

    A hetilap - jogi forrásokra hivatkozva - beszámol arról, hogy Munozt az utóbbi hetekben többen próbálták rávenni az ügy dossziéjának lezárására. A cikk szerint Munoz döntése nemcsak az említett ügyben jelentős, de nagy hatással lehet a kormány és a fegyveres erők közötti viszony alakulására is.

  • Qué Pasa