Tananyag lesz a busójárás Mohácson

A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a fiatalok éppolyan szívesen tanulnak majd a városukban évente megrendezett télűző, tavaszköszöntő népszokásról, mint amilyen szívesen öltöznek be busónak. Idén harminc egyesület félezer maskarása gondoskodik a busójárásra érkező látogatókról, akiknek száma a főbb programokon becslések szerint az 50 ezret is elérheti.

Az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezetének illetékes bizottsága tavaly szeptember 30-án vette fel a mohácsi busójárást az emberiség szellemi kulturális örökségei közé. A 170 értéket tartalmazó lista elkészítését az UNESCO kezdeményezésére 2003-ban létrejött nemzetközi egyezmény tette lehetővé, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez.

A cél az, hogy az épített és természeti örökséghez hasonlóan a kulturális örökség szóban, tudásban, készségben vagy szokásokban élő elemeinek védelmére is felhívják a figyelmet, megőrizve azokat az egyetemes emberi kultúra és a helyi közösségek számára. Az elismerés Mohács számára komoly reklámértékkel bír, és fő attrakcióját idén a korábbinál is nagyobb figyelem kíséri.

Már nemcsak a nagyobb programok, hanem a kisebb rendezvények napjain is nagy a tömeg a városban és a szállodák, éttermek is zsúfolásig megteltek vendégekkel.
A cím azonban kötelezettséget is jelent Mohácsnak a hagyomány megtartására, éppen ezért a programok körének bővítésén is dolgoznak majd. Emellett egy télen-nyáron nyitott busóudvar létrehozását tervezik, hogy az eredetileg a sokác, azaz a baranyai horvát nemzetiséghez kötődő busójárás legendáját azok is megismerjék, akik az év más időszakában érkeznek a városba.

Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára a sajtótájékoztatót követően azt mondta: Magyarország a busójárás után feltehetően a táncházmódszert terjeszti fel a világ szellemi kulturális örökségei közé. A felterjesztésről március végén születik döntés, a felvételről idén ősszel határozhat az UNESCO tárcaközi bizottsága.

A táncházmódszer lényege, hogy zenészek, énekesek, táncosok a forrásközösségen belül sajátítják el az adott zenével, énekkel, tánccal kapcsolatos ismereteket, majd egy másik kulturális környezetben, városokban átadják tudásukat a fiatalabb generációknak. Így azok is részt vehetnek fontos értékek mentésében, akik nem tagjai a hagyományőrző közösségnek. A módszer a világon egyedülálló, példaértékű és rendelkezik a megfelelő akadémiai kutatási háttérrel, archívummal, intézményrendszerrel ahhoz, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségei közé kerülhessen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!