Batthyányak bírálják a Nobel-díjas Jelineket

Dominik és Ladislaus E. Batthyány szerint káros hatású leegyszerűsítés, hogy Jelinek Rechnitz - Az öldöklő angyal című darabjában felmenőjüket, Batthyány Margit grófnőt is egy mészárlás tettesei között ábrázolja.

A levelet a színmű ausztriai premierje alkalmából tették közzé, az egyik vezető osztrák napilap, a Die Presse vasárnapi kiadásában.

A Magyarországon 2009-ben bemutatott előadás alapját az a megtörtént eset képezi, hogy 1945-ben a dél-burgenlandi Rohoncon (Rechnitz) a Batthyány-kastélyban zajló vadászünnepség résztvevői közül néhányan több mint 180, a kastély közelében elszállásolt deportált magyar zsidót öltek meg. Máig viták tárgyát képezi, hogy a grófnő mit tudott a történtekről s hogy részt vett-e a gyilkosságokban.

Dominik és Ladislaus Batthyány levelében hangsúlyozta a mészárlás felett érzett megrendültségét, s azt is, hogy nem a néhai Margit grófnőt akarják védeni. Rámutattak azonban arra is, hogy a grófnő részvétele a tömeggyilkosságban nem bizonyított. Emellett vitatták a történteknek azt az elterjedt megközelítését is, hogy a vendégek szórakozásból ölték meg a kényszermunkára Ausztriába hurcolt deportáltakat. Jelinek "veszélyes játékot" űz és a történtek "szenzációhajhász" megközelítésének kedvez, amikor valóságot és fikciót ötvöz - írták.

A konzervatív beállítottságú lap vasárnapi vezércikkében védelmébe vette az osztrák írónőt. Történészeket és újságírókat szükség esetén szembesíteni kell az "ostoba egyszerűsítés" vádjával, Jelineknek azonban meg kell hagyni a művészet szabadságát - írta a Die Presse.

A rohonci tömeggyilkosság feltételezett tetteseinek egy részét 1948-ban Ausztriában bíróság előtt elítélték, de a fő gyanúsítottak hollétére nem derült fény. A holttesteket rejtő tömegsír utáni kutatások mindeddig nem jártak eredménnyel. Batthyány Margit - született Margareta Thyssen-Bornemisza - a háború után Svájcba menekült. A grófnőt azzal vádolták, hogy segített a szökésben a vádlottaknak, vádat azonban nem emeltek ellene.

Jelinek formabontó, történet és konkrét szereplők nélküli egyfelvonásosát Jossi Wieler svájci rendező állította színpadra a Münchner Kammerspiele társulatával, 2008-ban. A darab a Rohoncon történtek mellett tudatosan épít a filmtörténet egyik klasszikusára, Luis Bunuel spanyol filmrendező 1962-ben bemutatott Az öldöklő angyal című filmjére, illetve Euripidész Bakkhánsnők című drámájára. A történetet a görög tragédiák mintájára öt "hírnök" szövegeiből ismeri meg a néző.

A darab Münchenben nagy sikert aratott és 2009-ben a Budapesti Őszi Fesztivál közönsége is láthatta. Ausztriai bemutatását eredetileg megtiltotta a hazáját több művében is kíméletlenül bíráló, ezért viharos bírálatokat kiváltó írónő, a neves Bécsi Ünnepi Hetekkel azonban kivételt tett. Az osztrák kritika magát az előadást kedvezően fogadta, mindamellett sajtóbeszámolók szerint a bécsi közönség nem ünnepelte olyan hangosan az előadást, mint a müncheni.