Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeirőlPécsnek még huszonöt évre lett volna szüksége arra, hogy sikeres kulturális évet meg tudjon valósítani, mondták korábban többen. 2004-ben dőlt el, hogy 2010-ben magyar város lehet Európa Kulturális Fővárosa, akkor Hiller István kulturális miniszter arra törekedett, hogy Magyarország Németországgal lehessen párban. Ezt az időpontot sokan korainak találták, de föl sem merült, hogy nem Budapest lesz a magyar kulturális főváros, sőt bármely más település elviheti a címet. Ehhez képest Pécs lett Európa Kulturális Fővárosa, a Ruhr-vidék mellett Isztambullal egyidőben. Az EKF eredményeit hosszútávon lehet majd alaposabban értékelni, most főleg a kihagyott lehetőségek látszanak. A beruházások így-úgy elkészültek, de az eredeti cél, hogy megváltoztassák Pécs helyét a térségben, és ezzel valamiféle kulturális központtá fejlődjön, nem biztos, hogy sikerült. Egyet viszont mindenki megtanulhatott: a politika mindent képes elrontani.
A pécsi EKF-évet sokféleképpen megközelíthetjük, és könnyen érvelhetünk annak sikeressége és sikertelensége mellett. Ebben a témában a kérdőívünkre válaszolók 53 százalékának a töketlenség jutott az eszébe a felsorolt lehetőségek közül, 19 százalékának a politika és csak harmadik helyen szerepelt a siker 17 százalékkal. A sikertelenség csak 11 százalékának.
A pécsi EKF-program előkészítésekor alacsony társadalmi tőke találkozott össze alacsony színvonalú önkormányzati és a folyamat uralására törekvő, a helyi szereplőket partnernek tekinteni alig képes kormányzati működéssel, jellemezte szeptemberben a helyzetet a projekt éléről 2006-ban távozó Takáts József. „Társadalmi egyesületei gyengék és függtek a kormányzati, önkormányzati szinttől; az együttműködési kultúra foka alacsony; a társadalmi folyamatok szereplői bizalmatlanok egymás iránt” - vélekedett. Az EKF-nek ezeken kellett volna változtatnia: hogy mindenki átérezze, kapott egy lehetőséget városa jövőjének megváltoztatására.
Az, hogy Pécs EKF-éve nem lett sikeres, azért a politika a leginkább felelős, ehhez még kérdőíveznünk sem kellene. Az emberek közel kétharmada szerint konkrétan a szocialisták, akik a sorozatos botrányaikkal elszúrták a megkapott lehetőséget. A kérdőívben több választ is be lehetett jelölni. Így választ adók negyven százaléka a hajrát koordináló Fideszt is felelőssé tette. A város és a civilek után 12 százalék a Sorsot is hibáztatta: Toller László balesete után sokáig kómában volt, majd tavaly májusban meghalt, az őt követő polgármester, Tasnádi Péter rákban hunyt el. Érdekes, hogy a pécsiek elnézőbbek voltak az MSZP-vel az ország többi részén lakókhoz képest.
Ezek után érthető, hogy minden, ami jó volt ebben az évben, az magasan a városnak és a civileknek köszönhető, másodsorban az EU-nak, derült ki a válaszokból. Az MSZP és a Fidesz összesen 18 százalékot kapott, tehát nem sikerült egyik oldalnak sem pozitívan kijönnie az EKF-évből.
Akiknek a töketlenség vagy sikertelenség jut az eszébe a pécsi programsorozatról, azok a költségeket is inkább felülbecsülik (100 milliárdra), vagyis úgy látják, elfolytak a pénzek. A 75 milliárdot tippelők kimagaslóan sikeresnek tartották a rendezvényt, valószínűleg ennyi pénzt tartottak normálisnak erre elkölteni. Az eredeti, 45 milliárdos költségvetést tudók közül a legáltalánosabb az EKF sikerességének és sikertelenségének a megítélése, viszont nekik elsőként a politika szó ugrott be az évről.
Pécs 2010-re Európa kulturális fővárosa lett, mégis elsősorban a beruházásokról és az azokkal kapcsolatos ügyekről esik a legtöbb szó. A Tudásközpontot átadták, a zene- és konferencia-központot szintén, de hogy mihez kezdenek vele hosszútávon, hogyan termelik ki a nullszaldóhoz szükséges heti 1900 nézőt, nem tudni. A Zsolnay Kulturális Negyed lassan halad, a közterek felújítása legalább befejeződött.
Az EKF-ről szóló viták egyik legfontosabbika, hogy a beruházásokról vagy a kulturális programokról kell szóljon a programsorozat. Az EKF eredeti célkitűzései szerint utóbbiról, de sokan igyekeznek kihasználni a városfejlesztésre is. Az eredeti, A határtalan város című győztes pályázatot író Takáts József a városfejlesztés fontosságát jelezte, végül a hangsúly egyértelműen a beruházásokra helyeződött. Ennek ellenére a többség szerint (51,6 százalék) mindkettő nagyon fontos, második helyen a kulturális programokat jelölte meg a válaszadók harmada és mindössze 8,3 százalék tartotta elsődlegesen fontosnak, hogy épületeket építsenek.
A 45 milliárdos büdzséből 36-ot költöttek fejlesztésre, és bár a folyamatos botrányok miatt csúszásokkal, de elkészültek az épületek. A közterek átépítése mellett a két legnagyobb beruházás a megyei, egyetemi és városi könyvtárakat egyesítő Tudásközpont, valamint az ötletes és szép, vízszintes vonalaktól mentes Kodály Központ volt. A Nagy Kiállítótér nem az eredeti terveknek megfelelően, de valamilyen változatban elkészült, ahogy a Múzeum utca felújítása is. 2011 elején következik a Zsolnay Kulturális Negyed átadása is.
A legfontosabbnak a közterek felújítását tartották a válaszadók (66,7 százalék), utána a Zsolnay-negyed (49,4), a konferencia- és koncertközpont (34,7) következik, végül a tudásközpont zárja a listát (31,2).
Az EKF-fel jobb város lett Pécs, derült ki azután, hogy megkérdeztük, milyen volt Pécs öt éve, milyen most és milyen lesz öt év múlva. Öt évvel ezelőttre a legtöbben hármas osztályzatot adtak (az átlag 3,28 lett), a jelenre legtöbben négyest (3,63), sőt reménykednek benne, hogy öt év múlva is ilyen lesz a város. Csak a pécsieket vizsgálva ez a megítélés még erősebb: az öt évvel ezelőtti időszakot hasonlóan ítélik meg, de a jelent és a jövőt sokkal jobbnak látják. Ez azt jelenti, hogy az emberek számára mégis pozitívan csapódott le az EKF-év, jobbnak látják jelenlegi helyzetüket, és bíznak benne, ez fenntartható.
Az EKF-pályázat szellemiségét egy dolog biztos visszahozta, az önkéntesekre épülő szervezés. Nyolcszáz ember tízmillió forintnyi munkát végzett el, négyszáz programon, ötven kiállításon és tárlaton felügyelt. Egy uniós pályázatnak köszönhetően megyei önkéntes centrumot hoznak létre Pécsen, hogy a továbbiakban a kulturális terület mellett az egészségügyben és a szociális szférában is segíteni tudjanak.
Előzetesen egymillió embert vártak a baranyai megyeszékhely több mint 1000 idei rendezvényére, melyek végül is 900 ezer érdeklődőt vonzottak.
Pécsen 23 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, ami nemcsak a korábbi EKFV-városokéhoz képest (12 százalék) több, de az előzetes elvárásokhoz képest is. Szeptemberig összesen 95 ezer vendég 185 ezer vendégéjszakát töltött Pécsen, a vendégek 71,5 százaléka belföldi, 28,5 százalékuk külföldi volt. A legtöbben Németországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkeztek, de jöttek Japánból és Izraelből is.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
