Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVége a József Attila Színháznak?
További Kultúr cikkek
A Főváros előterjesztése szerint a 14 fővárosi kulturális intézmény költségvetését csökkentik. A költségvetési koncepciója szerint például a Tháliától, a Fesztiválközponttól, a Madáchtól, a Centráltól 10-10 százalékot vesznek el, a Petőfi Csarnoktól és a Trafótól közösen 23 százalékot, míg a legtöbbel, 44 százalékkal az idén 55 éves József Attila Színház költségvetési támogatása csökkenne.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az Index kérdéseire nem kívánt válaszolni, helyette közleményét küldte el, amiből az bizonyosan kiderült, máshogy képzelik el a színház jövőjét. "Az elképzelés mögött semmilyen politikai szándék nincs" - jelentette ki Csomós, aki a Blikkben azt nyilatkozta, hogy "nem csak a rossz gazdálkodás okozta ezt a hatalmas adósságot, nagyon furcsa dolgok történtek ott". Csomós szerint az előző városvezetés (SZDSZ) és színházvezetés (nyíltan MSZP-s színházigazgató) miatt történik minden, ők hozták ilyen helyzetbe a várost. A tíz év alatt felgyűlt adósságot év végére 270 millióról 100 millióra sikerült visszaszorítani, a fizető nézők számát pedig 30 százalékkal emelték, tudtuk meg a színháztól.
"Tárgyszerű volt és nem beszélt mellé. Ez a mai világban segítőkészségnek is felfogható. A korábbi megbeszéléseinken ugyanakkor nem utalt a színházat érintő drasztikus elvonásra vonatkozó tervekre" - jellemezte a különös helyzetet Méhes László, a színház igazgatója.
A 2011-es évre tehát 154 millió forintot vonnak el a József Attila Színháztól, ami lehetetlen helyzetbe hozza a színházat, de talán ez a Főváros célja, mert máshogy gondolják a terület hasznosítását. Például kulturális központként, aminek csak részben kötelessége színházi feladatokat ellátnia. "Csomós Miklóssal nem állapodtunk meg konkrétumokban" - kommentálta a megbeszélést Méhes. "Annyi történt, hogy szóban tájékoztatott a várható támogatás csökkentéséről, illetve utalt rá, hogy 2012-től a teljes támogatás megvonása is elképzelhető, és akár a színház épületét is másként hasznosítják majd. Leírva azonban csak az idei évre vonatkozó 44 százalékos elvonást láttam." Méhes most Esztergályos Cecíliával kért személyes találkozót Tarlós István főpolgármestertől.
Sikeresebbek
A nyáron közgyűlési konszenzussal kinevezett új vezetés munkába állását követő hónapokban a nagyszínpad jegybevétele meghaladta a 91 millió forintot, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, tudtuk meg a színház vezetésétől. Ezzel egy időben a a fizető nézőszám több mint 8500 fővel, közel 30 százalékkal növekedett. Ennél is nagyobb javulást sikerült elérni a korábban kevéssé kihasznált stúdiószínpadon: itt a fizető nézők száma megnégyszereződött az előző év azonos időszakához képest, a jegybevétel pedig hétszeresére nőtt.
A 2010-es költségvetéshez képest a negyvennégy százalékos költségvetéscsökkenés után nem tudni, pontosan mi lesz a sorsa a József Attila Színháznak, de valószínűsíthető, hogy a nagy múltú intézmény megszűnik Angyalföldön ebben a formájában. A főpolgármester-helyettes nyilatkozatait, illetve a szokatlanul súlyos költségmegvonást látva biztosnak tűnik, hogy ebben a formában a színház a következő évadtól nem folytathatja működését. Ezt bizonyítja, hogy nem csökkentett költségvetésről van szó, hanem az évad végéig kifizetett időarányos összegről, amit bizonyít Csomós nekünk küldött szövege is: "A 2011. évi költségvetési támogatás mindazonáltal biztosítja a színházi szezon befejezését, ám augusztus hónaptól már új konstrukcióban kívánja a Főváros a színházat működtetni."
A Fővárosnak a nyilatkozatok szerint nem fontos a színház, úgy írnának ki pályázatot Csomósék, hogy alapvetően nem színházat kell a helyén működtetni, mert a cél csak annyi, hogy néha legyen színházi funkciója is az épületnek. Csomósék "célja, hogy a majdani üzemeltető mindenképpen lásson el színházi feladatokat is, ugyanakkor a magántőke bevonására csak abban az esetben van lehetőség, ha egyéb funkciók is megjelenhetnek a pályázatban. Nincs szó bármely, a kulturális területen kívüli hasznosításról, az ingatlan értékesítéséről. A Főváros szeretne a nyertes pályázóval egy meghatározott összegű közszolgáltatási szerződést kötni, melyben rögzíti a színházi tevékenység feltételeit, és ezzel lehetőséget biztosít a színházakra érvényes állami támogatás rendszerében való megmaradásra, mely további forrásul szolgálhat a művészeti tevékenységhez. De elképzelhető az is, hogy pályázati kiírás nélkül, más módon működtetjük tovább a színházat. Erről most korai lenne még többet mondani, hiszen a megoldást folyamatosan keressük. "
A színház épületének hasznosítására kiírt pályázatot nem erősítette meg ugyan a főváros, de a fenti idézet alátámasztja információinkat. A közleményből kiderül, hogy bizonyos színházi feladatokat el kell látnia az új üzemeltetőnek, de ahogy írták, "elképzelhető az is, hogy pályázati kiírás nélkül, más módon működtetik tovább a színházat". Ne felejtsük el, hogy mennyire jó helyen és jól megépített épületről beszélünk.
A főpolgármester-helyettes semmilyen terhet nem akar átvállalni, de ha megszüntetik a színházat, akkor a városnak kell a tartozásból hátramaradt adósságot egy összegben visszafizetnie a tulajdonos önkormányzatnak, miközben gondoskodni kellene az elbocsátott mintegy 100 dolgozó végkielégítéseiről is.