Miklós
-4 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

A gyertya csonkig ég egy kis vizelet felett

2012.02.12. 12:08
Vajon mi köze lehet Tisza Kálmánnak Teleki Pál piszkos zoknijához? A 201 éve született Teleki László öngyilkosságát 3D-s videóval rekonstruálták, a látogatók kedvéért a földön fekve a nadrágjába ejtette két ujját az alezredes, és csettintgetve csapkodta a homlokát a történészprofesszor. A Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott Pesti helyszínelők 1861 című kiállítás vasárnap ér véget, erről tartottak konferenciát a kurátorok.

Mit keresitek holtak közt az élőt?

Gróf Teleki László 50 éves korában bekövetkezett halála – vagy ahogy Jókai Mór írta: meghalálozása – körül ugyan felvetődött a gyanú, hogy nem is öngyilkos lett 1861. május 8-án hajnalban, de a helyszínelés végül kizárta az idegenkezűséget. Viszont az, hogy mi lehetett a tette motivációja, máig nem derült ki. Tény azonban, hogy unokaöccse, Tisza Kálmán négy órát töltött nála az éjszaka, és a frissen kinevezett korrupt rendőrfőkapitány meghamisíttatta a helyszínelés jegyzőkönyvét.

A gróf születésének 200. és halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon bemutatták a szabadságharc utáni évek egyik legkiemelkedőbb emigrációban élő politikusának életét, halálát és főleg a halála utáni órák legfontosabb pillanatait. A tárlatot Csorba László történész, a múzeum főigazgatója mutatta be, majd utána Anti Csaba László alezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi karának tanársegédje és Bozó Csaba alezredes, az ORFK Bűnügyi és Szakértői Kutatóintézet Technikai osztályának vezetője elemezte a korabeli helyszínelést. Végük ők hárman beszélgettek a kiállítás másik két kurátorával: Debreczeni-Droppán Béla történésszel és Lengyel Beatrix-szal, a Magyar Nemzeti Múzeum fotótárának vezetőjével a tapasztalatokról.

A vidám TGM

Bár ez volt az utolsó előtti napja a kiállításnak, a tárlatvezetésen az első percben világossá vált, hogy Csorba László még most is ugyanolyan csodálattal tekint mindenre, amit már csak a tárgyak őriznek meg az utókornak. Látszott, hogy nincs szó, amit ne tudna hevesen gesztikulálva – persze azért jelbeszéd nélkül – átadni. Minden alkalommal, amikor "arról a pici pluszról" beszélt, csettintgetni kezdett, de volt, hogy a homlokára csapott.

A gyászszínbe öltöztetett előtérben elhelyezett Teleki-portrét, amit Barabás Miklós festett, Csorba úgy jellemezte, hogy látszik a karba tett kézen a védekező felállás, mégis egy "az én házam az én váram" típusú mentalitás jön róla át. A főigazgató elmondta, hogy Teleki szülei annyira komolyan vették a nevelést, hogy már a fiukat nevelő tanítóknak is ők fizették a külföldi képzését, predesztinálva Lászlót a nagyívű életpályára. A történész Teleki életének nyolc szakaszát ábrázoló nyolc vitrinben elhelyezett tárgyak előtt mesélt a politikus életéről, aki többek között szerelmi kalandokban és hatvan párbajban is részt vett, valamint írt egy gyenge drámát. (Mellékszál, de mindenképp örömteli, hogy készült róla közös kép Puky Miklóssal.)

Bemutatták továbbá a helyszínelésen készült képek 3D-s változatát, ami még a klasszikus vörös-kék lencsés papírszemüveggel valósult meg, és ez így sajnos annyira volt hatékony, mint a vörös-kék kormányok, tehát nem igazán sikerült térben megérinteni a halott grófot.

Csorba egyébként Kossuthról és Deákról is lelkesen mesélt, előbbi például egy ideológiai vitában azt hozta fel, hogy "Magyarország teste lesz a máglya, amin a Habsburg-sas megégettetik".

Rendőr egy kulturális műsorban?

A halálos páros, Bozó Csaba és Anti Csaba most ugyan nem vetítette le azt a félórás nulla forintos költségvetésből kihozott ál-dokumentumfilmet, amiben valódi bűnügyi szakértők alakították az 1861-es helyszínelés szereplőit. (Teleki öngyilkosságának helyszínelése volt egyébként az első fotóval is dokumentált helyszínelés a magyar történelemben.) Anti Csaba külön megdicsérte a halott grófot alakító színészt, aki nagyon hitelesen nem mozdult meg percekig.

Széki gróf Teleki László

1811-ben Pesten született, és bár több évet töltött emigrációban (főként Svájcban), végül 1861-ben Pesten halt meg. A kiegyezés előtt a politikus és író népszerűsége Deák Ferencéhez volt fogható. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes majd tiszteleti tagja és az Ellenzéki Kör elnöke volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyének egyik legaktívabb külföldön tevékenykedő képviselője volt. Híres párbajhősként ismerték: emigrációban 1850. szeptember 11-én például egy levélben párbajra hívta Haynaut, és ez később külföldi lapokban is megjelent, de választ nem kapott. A Határozati Párt vezetője volt, amíg 1861-ben az uralkodónak adandó országgyűlési válasszal kapcsolatos vita előestéjén öngyilkosságot nem követett el.

Rokona, Teleki Pál miniszterelnök 1941-ben – miután a magyar kormány megszegte a Jugoszláviával kötött örökbaráti szerződést, és hagyta, hogy a németek Magyarországon keresztül rohanják le Jugoszláviát – szintén öngyilkos lett.

Az alezredes elmondta, hogy a boncolás során kimutatták, hogy Teleki feszített élettempója miatt kóros belső szervi elváltozások alakultak ki. A fotókról és a jegyzőkönyvből kiderült, hogy a politikus éjjeliszekrényén többek között egy csonkig égett gyertya, alatta pedig az éjjeliedényben egy kevés vizelet volt. A sarokban lévő nyitott ajtajú cserépkályha Anti Csaba szerint sok fejtörést okozott a nyomozóknak.

Bár a helyszínelés a maga idejében alaposnak számított, mivel akkoriban nem volt hatályos büntető perrendtartás, több probléma is akadt vele: nem készült helyszínrajz, toxikológiailag nem elemezték a gróf vizeletét.

Az is kiderült, hogy Teleki utolsó látogatója az unokaöccse, Tisza Kálmán volt, aki majdnem négy órát töltött el nála, ennek ellenére ki sem hallgatták a nyomozás során, ráadásul jogszerűtlenül átírták a jegyzőkönyvben az látogatás idejét. Debreczeni-Droppán Béla szerint ezeket azért tették, hogy megnyugtassák a tömeget, mielőtt még összeesküvésről kezdenek el gyanakodni. A mai napig nem tudni, hogy Teleki miért is végzett magával, de az a jegyzőkönyvben leírt körülmény, hogy a zoknija talpa és az ágyának az egyik vége piszkos volt, arra enged következtetni, hogy éjjel fel-alá mászkált a szobában, és többször is lefeküdt az ágyára. Tehát fel lehetett zaklatva.

Golyót repítettek a disznóhúsba

Az öngyilkosságot megpróbálták rekonstruálni is: Anti Csaba László és Bozó Csaba olyan szorosan állt egymás elé a sarokban, mint egy filmbeli tangóban, ábrázolva, hogy nem valószínű, hogy valaki abban a szögben meg tudta volna ölni Telekit. Anti Csaba később le is feküdt a földre, hogy bemutassa, hogyan eshetett bele Teleki László két ujja a nadrágjába. Egy korabeli fegyverrel és lövedékkel – amit akkoriban szerencsére az egyszerűség kedvéért még csak golyónak hívtak – még egy rászorításos lövést is leadtak egy adag disznóhúsba, hogy lássák, milyen hatása lehetett a lövésnek, egy videón pedig 3D-ben láthattuk, ahogy sokszor egymás után az amúgy jobbkezes Telekit utánozva bal kézzel lövést imitálva hátraveti magát valaki egy matracon.

A világosi földönkívüli invázió

Végül a beszélgetésen, amit Martos Gábor,a MúzeumCafé főszerkesztője vezetett, Csorba László elmondta, hogy mégsem zárható ki teljes bizonyossággal az idegenkezűség, ahogy például Görgey Artúr is lehet, hogy azért tette le a fegyvert Világosnál, mert előző éjjel megszállta egy űrlény az agyát, de mivel az ilyen dolgokat nem lehet cáfolni, ezért azt szoktuk mondani, hogy ez nem valószínű.

Látszott, hogy az előadóknak szívügyük volt ez a kiállítás, amibe, ahogy Anti Csaba László fogalmazott, egy kicsit mindannyian belehaltak. Teleki Lászlóról nem is beszélve.