Tell Vilmos legendájának legrégebbi írásos változata az interneten

Tell a legendák szerint a 13. és 14. század fordulóján élt a Svájc mai Uri kantonjának vidékén. A történetéről szóló legrégebbi írás a sarneni fehér könyvben szerepel, a kézírásos emléket a Freiburgi Egyetem kutatói digitalizálták. A könyv az alpesi területek szabaddá válásáért folytatott küzdelem első írásos emlékeit is tartalmazza. Szó esik benne Schwyz és Unterwalden benépesüléséről, valamint arról a zsarnoki elnyomásról, amelyet Svájc középső régiói gyakoroltak a terület felett a Habsburgok támogatásával.

Az írásokat 1470 és 1474 között gyűjtötte össze Hans Schriber. Az emlékek között szerepel olyan is, amely részletesen leírja azt az összeesküvést, amelyet Stauffacher, a sczwyzi felkelők vezére szőtt, Tell Vilmos híres tettét, az alma átlövését, illetve Hermann Gessler, a Habsburgok "helytartója" menekülését és megölését.

Tell Vilmos legendája a sarneni fehér könyv után került be több svájci krónikába, többek közt Aegidius Tschudi 16. századi művébe is. Tschudi krónikája szolgált többek közt Firedrich Schiller 1804-ben megjelent Tell Vilmos című világhírű művének alapjául.