„A döntés célja, hogy erősítse a fegyveres konfliktus fenyegette helyszínek érdekében kifejtett együttműködést és támogatást” – áll a közleményben. A bizottság kérte Mali szomszédait, hogy tegyenek meg mindent az ezekről a helyszínekről származó műkincsek feketekereskedelmének megakadályozása érdekében.
Az Amadou Toumani Touré elnököt megdöntő március 22-i államcsíny után, március végén-április elején Timbuktu, Kidal és Gao fegyveres iszlamista csoportok kezére került. Azóta a mali hadsereg nem képes visszafoglalni az elesett területet, és a puccsisták távozása után felállított bamakói ideiglenes hatóságok tehetetlennek tűnnek.
Az iszlám törvénykezést Maliban bevezetni szándékozó iszlamisták több emlékművet ledöntöttek, és megszentségtelenítettek egy timbuktui mauzóleumot is, kiváltva az UNESCO aggodalmát, amely a nemzeti örökség megóvására szólította fel a fegyvereseket.
A Szahara szélén, Bamakótól mintegy 1000 kilométerre fekvő, a 333 szent városának vagy a sivatag gyöngyének is nevezett, 30 ezer lakosú Timbuktu 1988 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Dokumentumok szerint a XI. és a XII. században alapították tuareg törzsek, majd az iszlám egyik jelentős szellemi központjává és virágzó kereskedővárossá vált. Az Aszkia uralkodók sírját 1495-ben emelték Gao térségében. A piramis alakú sírt és egy mecsetet magában foglaló építmény 2004 óta számít hivatalosan is a világörökség részének.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
